A szovjet mintára készült, 1949-ben hatályba lépő alkotmány eltörölte a vármegye elnevezést, majd az ’50-es évek beköszöntével életbe lépett megyerendezés. Ekkor valósult a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme, szintén szovjet mintára. A csonka Magyarország huszonöt megyéje és tizennégy törvényhatósági jogú városa csupán tizenkilenc, közel azonos lélekszámú és kiterjedésű megyére és a fővárosra oszlott.
Érdemes feleleveníteni, hogy az 1950-es megyerendezés előtt, az akkor már egyesített Győr-Moson és a csonka Sopron megyéhez is egyaránt négy-négy járás tartozott. A korábbi Sopron vármegyéhez tehát a következők járások tartoztak, betűrendben:
- Csepregi,
- Csornai,
- Kapuvári,
- Soproni járás
A Sopronhoz tartozó területek közül 16 település került a szomszédos Vas megyébe, hiszen 1950. február 1-én a Csepregi járásba tartozó Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községet ítélték a szomszédos megyének. Vastól is elvettek, Kemenesszentpéter községet a már közös Győr-Sopron megyéhez csatolták. A megyerendezés második fázisában, március 16-tól Győr-Moson és a korábbi Sopron vármegyéből állt össze a Győr-Sopron megye területe. (Megnevezés: 1990-től Győr-Moson-Sopron)
A pártállam irányítása felülírta a történetileg kialakult földrajzi egységeket, szovjet irányítás szerint alkották meg az új közigazgatást. A Magyarország történelmi közigazgatási fejlődéséből kialakult autonómiákat eltörölték, hiszen központilag felügyelt igazgatási egységekre volt szükség, melyet az új megyerendszer teljes mértékben ki tudott szolgálni. Az új ideológia célja a magyarságtudatot erősítő vármegye-rendszer teljes felszámolása, a történelmi hátterű nemzetiségekben gazdag csonka megyék lealacsonyítása, a tervgazdálkodás iparosodásának kérdés nélküli megvalósítása volt.
Az 1950-es rendelkezések a tanácsi rendszer bevezetését, az elcsatolt önálló járás megszüntetését, Sopron törvényhatósági státuszának és önálló megyeiségének elvesztését jelentették, melyek a határközeliséggel együtt nem csak a fejlődés hátráltató elemévé váltak, hanem a jelenből visszanézve bizony a közvetlen társadalmi és gazdasági hanyatlást jelentették.
