A Fertő tó egyetlen magyar strandjának fejlesztése évtizedes hiányosság, s bár sokan várják már a projekt eredményét, mégis ellenérzést válthat ki az, hogy a beruházás körüli nyilatkozatokat hosszú csend tölti ki, s a világörökségi helyszín korlátozottan látogatható. A téma természetesen felmerült a 2019. évi közmeghallgatáson is.
Major Gyula, akinek neve korábban az Új Kezdet soproni elnökségében is felmerült, majd aztán a Mindenki Magyarországa Mozgalomban és aki nem mellesleg aktív szervezője a Fertő Tó Barátai Mozgalomnak, kérdéseket fogalmazott meg dr. Farkas Ciprián polgármester és a képviselőtestület felé a Fertő parti beruházással kapcsolatban a szervezetet képviselve:
1. Ki a terület vagyonkezelője? Milyen jogköre, felhatalmazása van a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek?
2. Milyen indokkal tiltották meg a magyar vállalkozók, üdülőházak, büfék üzemeltetést, míg az osztrák vendégház zavartalanul működhetett?
3. Miért akadályozták a magyar hajók működését, míg az osztrák hajó üzemelhetett?
4. Mi indokolta a strand bezárást, miközben valós építési tevékenység egész évben nem zajlott?
5. Miért zárták le a területet „robbanó szerkezet” miatt, ha azt sem a rendőrség, sem a tűzszerészek nem tartották indokoltnak?
6. Miért nem nyilvános a projekt terve?
7. Mikor tartanak nyilvános lakossági fórumot a beruházás engedélyezési tervéről, a jelenlegi helyzetről, a várható befejezésről, a működtetés részleteiről?
8. Miért nem állnak szoba a Fejlesztő Zrt. vezetői az érintettekkel, a vállalkozókkal, háztulajdonosokkal, az újságírókkal?
9. Készült-e haszonelemzés a beruházásról, a létrehozott objektumok üzemeltetéséről, ha igen hol érhető el?
A kielégítő megválaszolás érdekében a leginkább érintett szereplőt kérték fel, így a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nyilatkozott a válaszok tekintetében, mely a rövid kérdésekre igencsak terjedelmes magyarázatokat adva osztott meg részleteket a sokak érdeklődését felkeltő beruházás kapcsán. A civil mozgalom korábban sajtótájékoztatót is tartott hasonló kérésekben, erről korábbi cikkünkben olvashatnak. Kilenc kérdésre kilenc válasz következik, melyeket szintén változtatás nélkül közlünk, hiszen ez teszi hitelessé az elmondottakat mindkét fél szemszögéből.
1. A Fertő Part fejlesztésével érintett terület vagyonkezelője a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. A társaság a vagyonkezelési jogot a turisztikai törvény 10. § (4) bekezdése alapján szerezte meg, az érintett terület jogszabály alapján kijelölt vagyonkezelője. A vagyonkezelési jogot az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gyakorolja. A társaságot, mint a terület vagyonkezelőjét megilleti a vagyonkezelésébe beletartozó nemzeti vagyontárgyak teljes körű, a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben megjelöltek szerinti működtetésének joga. Azaz a vagyonkezelő jogosult a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek gyakorlására. A 429/2016-os kormányrendelet a Sopron-Fertő térségét kiemelt turisztikai desztinációvá minősítette. A Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségben megvalósítandó beruházásokat és az egyes fejlesztésekhez szükséges forrásokat kormányhatározat (1862/2016) rögzíti. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény megjelöli a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának módját. E szerint 2017 februárjában a kiemelt turisztikai beruházások megvalósítása céljából létrejött a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., melynek tulajdonosi jogkörét a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja.
2. A területen jelen lévő hasznosítások kezelése nem az állami vagy nemzetiségi hovatartozás szerint került megkülönböztetésre, hanem a használat jogcíme szerint. Azok a bérlemények, melyek bérleti jogviszonya megszűnt, a Soproni Vízművel szerződéses viszonyban álltak, albérlők voltak. A Soproni Vízmű Zrt. a főbérleti szerződést az EDUVIZIG-gel kötötte, mint a terület akkori vagyonkezelőjével. A vagyonkezelő személyében beállt változásra tekintettel a Soproni Vízmű Zrt. főbérleti szerződését az akkori felek megszüntették, mivel az alapvetően a terület kezelésére irányult, és ez a megszüntetés a hatályos jogszabályi rendelkezésekre tekintettel automatikusan az albérleti szerződések megszűnését kellett eredményezze. Fontos hangsúlyozni ezt a különbséget, azaz, hogy a büfék, vállalkozások mindvégig albérlőként működtek.
Mivel a Fertő tó partja elidegeníthetetlen állami tulajdon, ezért ott sem korábban, sem pedig a későbbiekben nem kerülnek kialakításra magántulajdonú ingatlanok. A büfék is bérlemények voltak, és a terület új vagyonkezelőjének az alapfeladat ellátáshoz szükséges feladatai elvégzésének kötelezettsége nem tette lehetővé, hogy ezeket a szerződéseket újra megkösse, mert a bérlemények által elfoglalt területet munkaterületté nyilvánították az előkészítési munkák során. A bérlőkkel folyamatos, nyitott kommunikáció zajlott, a vagyonkezelő a területhasználókkal többször egyeztetett, és a lehető legtovább biztosította azok működését az albérleti szerződés megszűnésétől függetlenül, melynek hatására elbontották bérleményüket. A kérdésben konkrétan említett osztrák étterem mederhasználati szerződéssel rendelkezik és nem bérleti szerződéssel, melyet a Zrt. a jogszabály erejénél fogva kötelezően átvett, mint az EDUVIZIG jogutódja. Az önkormányzat és a terület vagyonkezelője eddig sem és a későbbiekben sem tesz különbséget magyar és osztrák jogi vagy természetes személyek között, ezek azonos jogi megítélésbe tartoznak, így az önkormányzat minden – a kérdés által sugallt – diszkriminatív gyanúsítást határozottan visszautasít.
3. Ahogy az előző kérdésben, így ebben sem nemzetiségi alapon tesz különbséget a fejlesztő cég. A hajótársaságokkal kötött szerződésekben a Zrt. és a hajótársaságok közös megállapodása alapján került sor a határozott idő futam idejének megállapítására. Ahogy a büfék esetében, a hajótársaságok esetében is mindent megtesz a vagyonkezelő, hogy a hajótársaságok részére a váltás a lehető leginkább zökkenőmentes legyen. A hajótársaságok korábban határozatlan idejű szerződés alapján működtették az üzletmenetet, melynek rövid felmondási idővel történő megszüntetésére mindig volt lehetősége a mindenkori vagyonkezelőnek. Ennek ellenére a változásra tekintettel hosszú felkészülési idővel és folyamatos egyeztetésekkel biztosítani törekszünk számukra is a lehető legkisebb kellemetlenséget és a legkönnyebben szervezhető levonulást. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kérdéseket feltevő Fertő tó Barátai Mozgalom egész eddigi működése az osztrák gazdasági érdekek kiszolgálását helyezte előtérbe.
Az ország legnagyobb turisztikai beruházását a kérdéseket feltevő csoport nemzetközi fórumokon támadja és igyekszik minden eszközzel megakadályozni a térség egészének fejlődését hozó beruházást. Sajnálatosan – míg a Fertő tó osztrák oldalának a magyarhoz hasonló fejlesztéseit támogatják, addig – a teljes egészében magyar állami forrásból megvalósítandó beruházás megakadályozásán dolgoznak. Az önkormányzat álláspontja az, hogy az egész térség közös érdeke – beleértve az osztrák és a magyar oldalt is – a tó partjának egységes fejlesztése, hogy az ide érkező vendégek ne érezzenek minőségi különbséget a tó két oldalán.
4. A strandot építési területté nyilvánították. A terület előkészítő munkálatok folyamatosan zajlottak a területen. Ezek a munkák az illetékes szakhatóságok, természetvédelmi engedélyek és határozatokban rögzített és által meghatározott ütemterv szerint – bizonyos esetekben nagy munkagépekkel – zajlottak és nem tették lehetővé a terület biztonságos fürdési célú használatát. A strand üzemeltetésére nem volt lehetőség az idei nyáron. Üzemeltető hiányában pedig egy strand és annak kiegészítő egységei, vizesblokkok stb. nem működtethetők biztonságosan. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Fertő tavi Vízitelepet korábban sem csak strandolók vették igénybe, sőt kisebb részben használták csak a strandolók. A területhasználók főként horgászok és versenyvitorlázók, valamint turisták, kirándulók voltak.
A fejlesztőcég mindvégig elkötelezett volt abban, hogy a lehető legszélesebb kör számára az építés ideje alatt is használható legyen a Fertő part. Így a horgászok új bérleti szerződést köthettek, hogy az idei szezont is a vízen tölthessék a csónakjaikban. Ugyanígy a nagy múltú versenyvitorlás sport utánpótlás versenyzői is zavartalanul készülhettek a Fertőtavon egész nyáron, sőt versenyeket is rendezhettek. Hasonlóképpen működött a sétahajó kikötő is, mindkét hajótársaság az egész szezonban szállította a kirándulókat. A cölöpökön álló bérleményekbe pedig a tulajdonosaik zavartalanul be tudtak menni, így őket sem korlátozta a fejlesztő cég.
5. A robbanószerkezet bejelentése a szokásos protokoll szerint zajlott. A terület vagyonkezelője értesítette a területileg illetékes Soproni Rendőrkapitányságot, akik a Magyar Honvédség tűzszerészeinek jelezték a bejelentést, akik a helyszínen személyesen jártak el az ügyben. A bejelentést követően a vagyonkezelő munkatársai a szükséges szakképesítéssel rendelkező szakemberek bevonásával ellenőrizték, hogy a terület biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas-e. Ennek a megerősítéséig vagyonkezelői minőségükben, a cölöpház tulajdonosokkal fennálló bérleti szerződésekben foglalt vagyonkezelői jogaik rendeltetésszerű gyakorlásával a területre való bejutást az élet és vagyonvédelem érdekében korlátozták. A biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megerősítését követően a területre vonatkozó korlátozások azonnal feloldásra kerültek. Egy ilyen gyanú felmerülése esetén a kérdés megnyugtató tisztázásig a vagyonkezelő felelőssége az élet és vagyonvédelem, melynek keretében más rendelkezés nem volt elképzelhető, mint a terület rövid lezárása. A vagyonkezelő eljárása ellen szakszerűtlenségi vagy jogelleneségi kifogás nem merült fel.
6. A Fertő Part fejlesztési terveit a kezdetektől megosztotta a fejlesztő cég a lakossággal. Látványtervek és videók formájában láthatta mindenki, hogy a korábbi, elmaradott partszakasz miként újul meg és válik versenyképes kikapcsolódási alternatívává az osztrák partokkal. Az egyes tervelemek engedélyezése a hatályos jogszabályok szerint nyilvánossági folyamatokon keresztül valósult meg.
7. A 2017. és 2018. év során az engedélyes tervekkel kapcsolatban több nyilvános fórumot is tartott a fejlesztő cég, melyen a beruházás részleteit ismertette. Ezekről a fórumokról jegyzőkönyv és regisztrációs lap is készült, melyek egyikén sem jelent meg a kérdéseket feltevő szervezet, valamint annak vezetője sem. A fejlesztés elleni támadássorozat – osztrák politikusok bevonásával – a választási kampányban támadt fel csupán.
8. Mind a vállalkozókkal, mind a területet használó sportegyesületekkel, mind a mederhasználati szerződéssel rendelkező bérlőkkel folyamatosan egyeztet a fejlesztőcég. Kérdésekkel akár személyesen (előre egyeztetett időpontban), akár írásban fordulhatnak a céghez, ahogy ezt többen rendszeresen meg is teszik, elősegítve ezzel a további jó együttműködést. A konstruktív hozzáállás mindegyik fél közös érdeke. Az egyeztetések olyannyira jellemzőek voltak már a kezdetektől, hogy a tervekben is számos olyan elem szerepel, amelyeket az érintett és a területet a későbbiekben is használó sportolók, szakemberek tapasztalataira alapozva építettek be a tervezők. Az újságírókat mindig szívesen fogadjuk, a lakosság objektív tájékoztatásra irányuló cikkek, riportok megjelenését szakmai kérdések megválaszolásával segítjük és segítettük eddig is, ám fejlesztő cégként nem kívántunk a korábbiakban és a jövőben sem aktuálpolitikai csatározásokban részt venni.
9. Minthogy az ország legnagyobb turisztikai projektjéről van szó, a legkörültekintőbb módon, minden szükséges szakhatósági engedély birtokában kezdődtek az előkészítő munkák, melyek természetesen részletes hatástanulmányokat és haszonelemzéseket is tartalmaznak. A tervezés minden szakasza átgondolt és tervezett módon valósult meg, a tervek minden eleme az előzetes számítások birtokában a hely adottságaihoz mérten, a terület természeti sajátosságait előtérbe helyezve valósul majd meg. A beruházás állami jellegére tekintettel annak elsődleges célja nem a lehető legmagasabb piaci haszon megszerzése, hanem a terület revitalizálása és a lehető legszélesebb körű elérhetővé tétele és a turizmusba való intenzívebb bevonása. Mint ilyen, az elsődleges, direkt bevételen túl a másodlagos, a környék a turizmusból élő vállalkozásai számára többlet lehetőséget és üzleti bevételt célzó funkciója is van. Ugyanakkor mivel a kérdéses beruházás egy állami beruházás, állami ingatlanon nonprofit beruházó cég általi megvalósulását jelenti, az önkormányzat ilyen megtérülési számításokat nem tud és nem is kíván végezni.
A cyberpress.hu korábban megszólaltatta a Fertő fejlesztésért felelős cég képviselőjét is, ezt a riportot itt érhetik el.
Forrás: Készült Sopron MJV Önkormányzata Közgyűlésének 2019.12.12-i közmeghallgatásán készült jegyzőkönyve nyomán
