Vasárnap délután tartott a Fertő tavi fejlesztések ellen tiltakozó demonstrációt a Fertő tó barátai civil szervezet, amit egy fertőrákosi magánterületen tartottak meg, mert elmondásuk szerint az eredetileg a magyar partszakaszon való demonstrációra nem kaptak engedélyt. A rendezvényen a helyi szervezet nevében Major Gyula szólalt fel, de tiltakozását fejezte ki többek között az osztrák társszervezetük, a Freunde des Neusiedlersees nevében Rudi Golubich illetve Christian Schuböck, aki a szintén osztrák Allianz für Natur szervezet álláspontját tolmácsolta. A hallgatóság között több helyi ellenzéki párt képviselőjét is felfedeztük, de például jelen volt Dr. Brenner Koloman is, aki a Magyar Országgyűlés alelnöke illetve képviseltette magát a Leghűségesebb Városért Egyesület és a Jogunkban Áll Sopron civil szerveződés is. A hallgatóság tagjai többnyire Sopronból illetve Fertőrákosról érkeztek, de jelen voltak a ” Stop Avalon Tata ” tagjai is, akik közül alapítójuk Szalay Ildikó vont beszédében párhuzamot a tatai illetve a Fertő tavi fejlesztések között. Lendületes és igazán figyelemfelkeltő beszéd tartott Molnár Judit is, aki az állat- és természetvédelem jegyében egy élhető jövőkép reményében fejezte ki aggodalmát a jelenlegi tervezett projekt vonzatában. Felszólalt továbbá Sovány Endre és Zsákai Zoltán Gábor is. Kun Zoltán pedig személyesen nem tudott részt venni az eseményen, ezért észrevételeit felolvasással tolmácsolták.
Major Gyula, a Fertő tó barátai szervezet életre keltője beszédében elmondta, hogy a terület tulajdonosa, Sopron városa már jó ideje halogatja a terület felújítását, amely most a magyar kormány révén került újra napirendre. Bár a soproni városvezetés megbízásából több terv is készült, a legutóbbi, 2018-as tervek alapján az volt látható, hogy a fejlesztés nem jó irányba halad. Eddigiek alapján csak a rombolást és a pusztítást lehetett észlelni. Az elmúlt években nem hogy fejlesztés, de még az állagmegőrzést sem tudtak megvalósítani. – emelte ki.
Hozzátette; ” Mi helyi civilek, azt az álláspontot képviseljük, hogy a Fertő tó magyar oldalát és elavult infrastruktúráját mindenképpen fejleszteni kell, mivel azonban egy különleges élővilággal és sajátos adottságokkal rendelkező, Natura 2000 besorolású, ráadásul az UNESCO Világörökség részét képező, védett területről beszélünk, ezt csak a helyi sajátosságok figyelembevételével és emberléptékűen szabad megvalósítani!”
Azt látjuk – tette hozzá Major Gyula – hogy a két éve megszellőztetett, a magyar kormány által kiemelt állami beruházásként kezelt fejlesztési irányvonal nem veszi figyelembe sem a tó élővilágának sajátosságait, sem az itt élők igényeit. Kidolgozott tervekről nem is beszélhetünk, mert eddig csak egy látványterv és néhány adat látott napvilágot. Azon kívül, hogy lezárták a strandot, kivágták az ott lévő fákat, leromboltak pár épületet, nem történt semmi. Amit viszont tudni lehet a beruházással kapcsolatban, az nem csak minket tölt el aggodalommal, hanem a tó osztrák oldalán élőket is. A Fertő tó partjára nem kell 100 szobás szálloda, 25 focipályányi leaszfaltozott parkoló és betonozott sétány.
Major Gyula emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, közös osztrák-magyar kezdeményezésre, készült már egy tanulmányterv egy kisebb léptékű beruházásról, amelynek legfontosabb célkitűzéseit Sopron integrált fejlesztési tervébe beépítették. Sőt a 2015-ben elindított Modern Városok program is felhasználta ezt a tanulmányt. A jelenlegi terv napirendre tűzésével egy, az ott élő emberek igényeit jobban szolgáló és a Fertő tó UNESCO Világörökségi státuszát sem fenyegető stratégiát dobtak sutba a beruházók.
Sajnos a beruházás nem csak természetvédelmi, hanem jogi és érdekvédelmi, versenyjogi aggályokat is felvet. – mondta Major Gyula. A cölöpház tulajdonosok, a volt büfések joggal követelnék meg az emberi bánásmódot, a korrekt egyeztetést, párbeszédet. Rajtuk kívül, a vízi sportok képviselői sem kapták meg a tevékenységük alapján méltó figyelmet, bánásmódot. Legdurvább eset az volt, amikor a nemzedékeket felnevelő sportember, edző Gmeiner István hajóját nem engedték a parti kikötőbe vinni. A hajó azóta Tómalom egyik telkén pihen.
Major Gyula arról is beszélt, hogy meglátásuk szerint milyen fejlesztésre lenne szükség az adott területen. Véleménye szerint egy átgondolt, jól előkészített természetbarát, emberközpontú arányos fejlesztésre lenne szükség, ami modern strandot, kikötőt, vízi sportoknak megfelelő műtárgyakat, eszközöket jelent.
Nem szeretnének szállodát, nincs szükség meglátásuk szerint műfüves sportcentrumra, ökocentrumra, mindezek megvalósíthatóak a természetvédelmi területen kívül is, más helyszíneken.
Major Gyula kitért konkrét dolgokra is, amelyben felidézte azt, hogy a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint, a Fertőrákosi öböl nem természetvédelmi terület, mivel nem természetes partszakasz, az a gyakorlatban a kitermelt iszapból képzett szárazulat. Ezzel kapcsolatban azonban aggodalomra adhat okot az, amennyiben igaz a vezérigazgató úr elmélete, hogy mind a fejlesztés, mind a későbbi fenntartásra iszapkotrásokra lesz szükség, a kitermelt iszap pedig újabb szárazulatokat eredményez majd, ami már az érintetlen természeti területen képződik. Mi lesz ennek a folyamatnak a hosszú távú eredménye? Meddig fognak nyúlni a szárazulatok 10-50-100 év múlva.
Kitért arra is a Fertő tó barátai mozgalom vezetője, hogy szintén nagy kérdés az, hogy vajon milyen hatással lesz az építőipari forgalom Fertőrákos fő utcájára, ahol közel száz éves házak is sorakoznak. Ki fog gondoskodik ezek állapotának megóvásáról, az esetleges kártérítésekről?
Portálunk érdeklődésére a további tervekkel kapcsolatban Major Gyula elmondta, hogy továbbra is harcolni fognak azért, hogy a megalomán tervek helyett egy ésszerű fejlesztés valósuljon meg és bíznak abban, hogy a térségbeli polgármesterek miután ismerik a terveket, és hatástanulmányokat, azokat részleteikben is ismertetik a lakossággal is erre lakossági fórumokat, közmeghallgatásokat is szerveznek, amelyekre meghívják a fejlesztő cég mellett őket is.
Christian Schuböck, az Allianz für Natur szervezet képviseletében felidézte röviden a Fertő tó múltját, ami meglátása szerint egy olyan örökség amelyet kötelességünk megvédeni. Mindezek tükrében ők is úgy gondolják, hogy fejlesztésekre szükség van mind az osztrák és mind a magyar oldalon, azonban szigorúan minden olyan természet- és környezetvédelmi előírást szigorúan be kell tartani, amelyek a továbbiakban is megőrzik a táj szépségét és értékét.
Freunde des Neusiedlersees nevében Rudi Golubich továbbra is hangsúlyozta, hogy a Fertő tó barátaival kötött együttműködésük továbbra is töretlen és ők is mindent megtesznek azért, hogy segítsék a magyar társszervezetük “harcát”, amelyhez igyekeznek továbbra is támogatókat bevonni.
A rendezvény végén a résztvevő polgárok is megosztották egymással a tervezett projekttel kapcsolatban az észrevételeiket és támogatásukat fejezték a szervezetek tevékenysége mellett.
