Dr. Brenner Koloman országgyűlési képviselőt, a soproni Jobbik elnökét telefonon kérdezte portálunk a koronavírus-járvány kapcsán a Parlamentben zajló eseményekről valamint a soproni vonatkozású friss hírekről, hiszen igyekszünk mindig első kézből , friss hírekkel szolgálni olvasóinknak.
A Külügyi Bizottság tagjaként Dr. Brenner Kolomannak lehetősége volt a járványhelyzet kapcsán kérdezni Szíjjártó Péter külügyminisztert a bizottság előtt tartott beszámolója során. Azt kérdeztük a képviselőtől, hogy mi hangzott el a hazánkba érkező védőfelszerelések ügyében illetve mi az ő álláspontja a témában.
Szíjjártó miniszter úr felhívta a figyelmünket arra, hogy jelenleg az egész világ Kínánál áll sorba maszkokért és egyéb védőfelszerelésekért, de én azért arra is felhívtam a figyelmet, hogy nem csak az egyébként sokszor kétes minőségű eszközök, hanem maga a vírus is Kínából jött. Véleményem szerint az sem feltétlenül előnyös, hogy folytatódik a Kína felé irányuló gazdasági nyitás és ideje lenne átgondolni a sokba kerülő, Kínát is érintő nagyberuházásokat is. A koronavírus kellős közepén meg kellene fontolnunk azt a 85%-ban hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasúti beruházást is, amely akár 1000 milliárd forintot is felemészthet idővel, és nem biztos, hogy pont ebben a nehéz helyzetben kellene nekünk ezt a fajta kínai térnyerést finanszírozni.
Felröppent a hír illetve némi információ azzal kapcsolatban, hogy a soproni és Sopron környéki ingázók ügyét, pontosabban a nehéz, időigényes közlekedését is felvetette a képviselő úr a külügyminiszternek. Lehet erről valami bővebbet tudni?
A soproni régió ingázóira vonatkozó kérdésemre Szíjjártó külügyminiszter úr megerősítette, hogy tárgyal az osztrák féllel két kisebb határátkelőhely megnyitásáról és elhangzott az is, hogy a Szentmargitbánya/ Sankt Margarethen felé vezetőt a tervek szerint a közeljövőben megnyitják.
A koronavírus-járvány átírta hazánkban a vásárlási szokásokat, hogyan vélekedik erről?
Valóban jelentős változást okozott ez a kényszerhelyzet és megfontolandó hogy nem lenne-e jó ezek későbbi megtartásával a magyar gazdaság helyzetét is javítani. Csak példaként említve mondjuk, mi lenne, hogyha a fokhagymát nem Kínából vennénk meg, hanem mondjuk a szomszédból. A járvány okozta változások nyomán jó lenne, ha végre bekövetkezne az a magyar közgondolkodásban, hogy rájövünk arra, hogy érdemes a helyi termelőhöz odamenni, érdemes a helyi hentestől, a helyi kisboltból vásárolni, egyszerűen azért, mert friss és hazai terméket tudunk venni és ezzel a hazai kis- és középvállalkozásokat fel tudjuk fejleszteni végre úgy, hogy egyben aztán ezek magasabb bért is tudnának a hazai munkavállalóknak is fizetni, amely azért is lényeges, mert a legtöbb munkavállalót a hazai kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. A Jobbik egy részletesen kidolgozott gazdasági tervvel is készül a járvány utáni időszakra, amelynek ezek az említett nézetek is alappilléreként szolgálnak.
Dr. Brenner Koloman beszélgetésünk során arra is kitért, hogy miközben nyilvánvalóan minden fórumon prioritást élvez a koronavírus-járvány, a Parlament – melynek vonatkozásában a Fidesz korlátlan idejű felhatalmazási törvényétől hangos a hazai és a nemzetközi közvélemény is – közben olyan súlyos következményekkel járó javaslatokat visz keresztül a törvényhozáson a kormánypárti kétharmad, mint a felsőoktatási törvény módosítása és a Corvinus után további hat egyetem alapítványi fenntartásba történő átalakítása, amelyek között ott szerepel a Soproni Egyetem is. Ezzel kapcsolatban Dr. Brenner Koloman portálunknak elmondta:
“A Soproni Egyetem mint a Jobbik soproni elnökének és az egyetem egykori oktatójának természetesen szívügyem. ” – hangsúlyozta Dr. Brenner Koloman és kitért az ide vonatkozó törvényjavaslat általános vitájára, melynek során vezérszónokként kifejtette az Országgyűlés előtt, hogy a Soproni Egyetem esetében nem látszanak azok a konkrét előnyök, amelyek kifejezetten indokolnák az alapítványi fenntartást.
„Azt, hogy egy környezetvédelmi tudásközpont – ami egy klasszikus erdészeti egyetem volt valamikor – legyen, kifejezetten támogatom, de nem biztos, hogy ez az alapítványi forma a legmegfelelőbb ehhez, vagy akár ahhoz, hogy végre felépüljön a Soproni Egyetem nemzetközi vonzereje, márpedig ezt föl lehetne építeni, hiszen itt vagyunk az osztrák határ mellett” – fejtette ki portálunknak a képviselő.
