Három helyi közösség, három téma, három demonstráció, amelyeknek a közös nevezője az civil elégedetlenség. Talán így is összefoglalható Sopron elmúlt hete, persze azt is hozzátéve, hogy van más közös kapcsolódási pont közöttük, mégpedig az, hogy nem mást akarnak, mint azt, hogy a Városvezetés vonja be aktívabban a helyi polgárságot a város életébe és támogassák, segítsék az itt élőket, hallgassák meg a problémáikat és ha kell álljanak ki értük akár a kormánnyal szemben is. Mindegyik csoport vallja, Sopron a soproniaké és elvárják, hogy ezzel a gondolkodással ne csak szavakban, de tettekben is bizonyítson a Városvezetés.
A város életében a nem mindennapi demonstrációsorozat tulajdonképpen Fertőrákoson kezdődött, ahol a Fertő tó barátainak aktivistái Major Gyula vezetésével tartottak egy békés megmozdulást annak érdekében, hogy ismét kifejezzék nemtetszésüket a Fertő tó magyarországi szakaszára tervezett projekttel szemben. Az eredetileg a Fertő tó partjára tervezett esemény engedély hiányában aztán a település egy magánterületén zajlott le, ahol a szimpatizánsok kifejezték továbbra is nemtetszésüket a beruházással kapcsolatban, ahol azt is elmondták, hogy a fejlesztésre valóban szükség van, de nem ilyen léptékben.
A második demonstrációt a Jogunkban áll! – Sopron csoport szervezte, amelynek vezetője Sovány Endre hívta a város polgárait a Fő térre, ahol mindenki nyilvánosan – amolyan valódi konzultációként – elmondhatta a problémáit, legyen az helyi vagy éppen helyieket is érintő országos téma. A Városvezetés aktivitásának kritikái mellett sok téma szóba került, mint például a helyi megélhetési nehézségek, az ingázók, vállalkozók nehéz helyzete, a rászorulók segítése, a közbiztonság és az egészségügyi, illetve a szociális helyzet problémái is.
A harmadik ilyen eseményre pedig szombaton került sor, amikor is Lukácsy Péter mozgósította az ingázókat a Várkerületre elsősorban azért, hogy kifejezzék tiltakozásukat a határátkelőkön kialakuló kaotikus helyzettel kapcsolatban, illetve, hogy tiltakozzanak az miatt, hogy sok esetben értelmezhetetlen rendeletekkel bombázzák őket a koronavírus-járvány miatti szigorítások tükrében. Persze itt is helyet kapott sok egyéb helyi probléma is, ami vagy közvetlenül vagy pedig közvetetten kapcsolódik a jelenlegi soproni illetve országos helyzethez.
Érdekessége, illetve mondjuk egy intő jele lehet az eseményeknek az, hogy bár sokan valamilyen ellenzéki politikai hátteret sejtenek a demonstrációsorozat mögött, én mégis azt tapasztaltam, hogy erről szó sincs. Az tény, hogy mindegyik eseményen a résztvevő érdeklődők soraiban feltűnt egy-egy helyi párt képviselője, de ez nagyjából itt ki is fulladt. Nem próbáltak fókuszba kerülni, nem ragadtak mikrofont, csupán szolidaritásból voltak jelen és meghallgatták azokat a problémákat, melyek a lakosságot valóban foglalkoztatják.
A megmozdulásokat olyan helyi civilek, illetve őket támogató saját csoporttagjaik szervezték, akik úgy döntöttek, hogy ideje hangot adniuk azoknak a dolgoknak, amelyek a város lakóinak a véleményét nem közvetett formában fejezi ki, hanem direktben, a saját szavaikkal üzenve, mintegy jelet küldve ezzel a városvezetésnek és a kormánynak mondják el az észrevételeiket a nyilvánosság előtt.
A megmozdulásokon az érdeklődők összetétele is vegyes volt, hiszen láttam most is a Fidesszel erősen szimpatizáló embert mint érdeklő személyt, de persze volt megkeseredett – eddig? – Fidesz szavazó is és persze olyan is, aki egyik-másik pártnak a tagja. Mégis, ez csak egy kis töredéke a tömegnek, hiszen jellemzően olyan emberek vettek részt ezeken az eseményeken, akiket nem lehet „skatulyába” sorolni, ők a szó jó értelmében csupán hétköznapi emberek, olyan soproniak, akiktől távol áll a politika, csupán a biztonságos és stabil, kiszámítható jelent és jövőt szeretnék és azt, hogy a politika és a döntéshozatalok sokasága valós és egyértelmű tartalommal legyen megtöltve, amelyek valóban a lakosság érdekeit szolgálják. Ők nem kíváncsiak a propaganda eseményekre, rendezvényekre, koszorúzásokra, a politikai marketing szlengekre, ők élni szeretnének és elvárják azt, hogy minden területen vegyék figyelembe az ő észrevételeiket, javaslataikat is és azokat kamatoztassák is a rendeletalkotások közben és a háttérben tegyék azt, amiért bizalmat szavaztak nekik: Szolgálják a soproniakat!
Érdekes és furcsa kommunikációt folytat egyébként manapság a Városvezetés – teszem hozzá ami korábban nem volt jellemző az elmúlt években – de talán ez is egy új stratégia része és csak követik azokat a sablonokat, amiket elvárnak tőlük. Az azonban érdekes, hogy az általuk a „Hűség és szabadság városának” is hívott Sopronban gyakorlatilag egyoldalú kommunikációt folytatnak, amelynek a jellemző csapásvonala a csak a „szépet és a jót” és csak “saját stílusban” kommunikáció. Pedig problémák vannak és ezt ők is tudják. Persze az is lehet, hogy dolgoznak ezek megoldásán, csak ez nem hírértékű.
Összefoglalva a „demonstráció dömpinget” talán kimondható, úgy tűnik egy új fejezet nyílt ezekkel a megmozdulásokkal a soproni politikai tatamin, hiszen utcára vonultak a civilek, és bár elmondásuk szerint nincsenek politikai ambícióik, ne felejtsük, manapság bármi lehetséges. Ezen a vonalon elindulva és eljátszva a gondolattal, ha ezek a csoportok összetalálkoznak és összefognak – és azokat az egyébként szintén helyi és erős egyéb csoportokat is bevonják magukhoz akik szintén jelen vannak a város életében – akkor közös erővel és akár egy közös hivatalos platformot alkotva, egy olyan új „erőt” képviselhetnek majd, ami bizony azt jelenti, hogy akár az új csoportosulás veszélyes lehet a Fidesz soproni bástyájára. Nos hogy ez jó lenne avagy sem, azt mindenki döntse el maga, ez csak amolyan gondolatébresztő.
Az pedig, hogy mi lenne akkor ha mondjuk közösen összefogva beállnának majd egy adott ellenzéki jelölt mögé és azt támogatnák a szavazataikkal egy újabb érdekes történet lenne.
Az biztos, valami megmozdult és úgy tudjuk ezekkel még nincs vége a ébresztőnek …
