Varga Norbert a 2019. október 13-i önkormányzati választásokon függetlenként, de ellenzéki pártok támogatásával indul a soproni önkormányzati választáson. Ha október 14-re virradóra nem esett rögtön amnéziába az a 8355 fő választópolgár, aki szavazatát adta a polgármester-jelöltre, egyöntetűen kérdezhetnék a nyilvánvalót.
A kérdésre azonban ezidáig úgy tűnik nem nagyon adtak hangot, a nyilvánosságot egyáltalán nem érte el a felvetés, hogy mégis hová tűnt a soproni közéletbe nagy reményekkel belevágó Varga Norbert.
Az országos sajtó ingerküszöbét csak az a kijelentése érte el, hogy ellenzi a déli határszakaszon megépített kerítést, s különben is hegykői, mely utóbbi valljuk be valóban nem egy jó kiindulópont a soproni polgármester-választáson. No de milyen hegykői!
Végigtekintve a változatos életutat megállapíthatjuk, hogy a polgármester-jelölt szereti a kihívásokat. Idézzük fel ki is ő, hiszen a vele készült korábbi újságcikkek többek közt politológusként, történelem- és görög-katolikus hittan-tanárként aposztrofálják, 2004 óta a Soproni Egyetem oktatójaként dolgozik, de a 2006-2010-es ciklusban Hegykő alpolgármestere is volt. A 2010-es helyhatósági választásokon 269/512 szavazat arányában már alulmaradt a polgármester-jelöltek között. Ahogy korábban is köze volt pártpolitikához a FIDESZ féle polgári körök tekintetében, úgy újra szélesebb vizekre evezett. 2013-ban megalapította a Nemzedékek Műhelye Párt elnevezésű szervezetet, amelynek a mai parlamenti szócsatározások szintjét meghaladó, akár tetszetősnek is mondható programterve is volt. Azt beszélik, 2014-ben még Walter Dezső kampányában is segédkezett. Pártjával eközben országgyűlési eredményeket nem tudtak elérni és 2014-ben fel is oszlatták magukat, de 2018-ban már az ügyészség kezdeményezte a teljes párt megszűnését, az úgynevezett kamupártok közé sorolták 28 másikkal egyetemben a fővárosi székhelyű szervezetet.
A mozgalmas életút 2019-ben Sopronban folytatódott, kis tétovázás után az ellenzéki összefogás pártjainak támogatott jelöltjévé vált. Ami a FIDESZ részéről a Folytassuk közösen! elnevezésű rövid és tömör kampányüzenet volt, azt Varga Norbert csapata Állítsuk meg Budapestet! címszóval akarta felülmúlni, hiszen állításuk szerint a központilag vezérelt városvezetés ellen fogtak össze. Számos fórumot tartott, politikai nagyágyúkat hívott Sopronba, egészen elrugaszkodott programot is hirdetett, ám Varga Norbert végül nagyon alulmaradt a szavazófülkében leadott voksok szerint, s vászontáskától molinóig tartó kampányanyagjával együtt eltűnt a soproni közéletből.
Azok, akik neki szavaztak bizalmat most duplán csalódottak lehetnek, hiszen amellett, hogy Sopront nem érte el a változás szele, a mindvégig magabiztosan nyilatkozó jelöltjük is eltűnt a nyilvánosság elől, amiből az látszik, hogy eddig tartott a szülővárosa iránti elhivatottsága.
Semmilyen utóirat, B-terv vagy kampánymentes időszak alatti támogatói-szavazóbázis építő tevékenység. Hoppon maradtak az ellenzéki érzelmű szavazók Sopronban, úgy eltűnt, ahogy jött… és ez elég éles kritikája az ellenzéki összefogás megvalósulásának, melynek elsőrendű összetevője lenne a biztos alap az erős identitás. Ez a helyzet márpedig világosan látható, hogy nem áll elő. Az előzmények tükrében pedig sokkal inkább a politikai kalandorok receptjét ismerhettük meg, mely még inkább aláássa az ellenzékbe vetett bizalmat, ami talán így sem egészen stabil. Amíg a helyi érdekek szembe mennek az országos erőfeszítésekkel addig sok eredményt nem lehet elérni, s már követni sem lehet pontosan egy-egy párt hol és kivel állapodik meg. Bár, ha Varga Norbert programját nézzük, ő pont nem kért Budapestből. Milyen rosszul tette, pedig Budapestnek bejött, Tarlós István befejezte a munkát.
Reméljük, hogy nem egy nagy átverés részesei voltak a soproni választópolgárok az elmúlt időszak eseményeit nézve, azonban vitathatatlan, hogy Varga Norbert cserbenhagyta azokat, akik szimpatizáltak vele, magára hagyta azokat, akik bizalmat szavaztak neki, s látszólag szélnek eresztette a mögé felsorakozó jelölteket is, akik az egységet képviselnék a közgyűlésben.
Nem lehet elhümmögni a kérdést, mert közel nyolcezer ötszáz soproni polgárról van szó, akik hittek az összefogás erejében, hisznek az ellenzék céljában, ám választott vezetőjük úgy tett, mintha egy utasokkal teli autóbusz sofőrje kiugorhatna a járművéből száguldó tempó közepette.
Nagy tanulság arról, kikben lehet megbízni abban a helyzetben, amikor saját lakóhelyünk sorsa felett kell közös döntést hoznunk. Szokták mondani, az idő igazolja …
