A sikeres ügyészi fellépés nyomán jogerősen is megállapította a bíróság, hogy a jóhiszeműség és a tisztességesség követelményét sérti az a szerződéses rendelkezés, amely az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az ingatlanát maga is értékesíthesse, vagy az ingatlanközvetítő jelenléte nélkül, belátása szerint közvetlenül tárgyaljon az érdeklődővel. Az ingatlan saját értékesítését kizáró kikötés tisztességtelenül korlátozza, hogy a fogyasztó szabadon gyakorolhassa tulajdonosi jogait.
Az ingatlanközvetítői szerződés eredménykötelem, így a közvetítő általában megbízási díjra akkor tarthat igényt, ha közvetítése eredményeként létrejön a szerződés a felek között. Ezért tisztességtelen, ha a megbízási díj abban az esetben is jár a közvetítőnek, amikor megbízó és kiközvetített személy között nem kerül sor a szerződés megkötésére.
A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor az ingatlanközvetítő akkor is megalapozottan tarthat igényt díjfizetésre, ha a vevőt sikeresen kiközvetítette, azonban az adásvételi szerződést a megbízó – az érdekkörében felmerülő ok miatt – mégsem köti meg. Tisztességtelen azonban megbízási díjat követelni minden esetben, attól függetlenül, hogy a fogyasztó milyen okból utasította vissza ajánlatot.
Úgyszintén tisztességtelen a fogyasztó díjfizetésre kötelezése, ha a megbízó a kiközvetített személlyel olyan másik ingatlanra köt szerződést, amelyre nem adott megbízást. A tisztességtelenséget ebben az esetben az eredményezi, hogy hiányzik a megbízott tevékenysége és a létrejött eredmény közötti ok-okozati összefüggés.
A konkrét ügyben a bíróság azt is megállapította, hogy a tartós közvetítői jogviszony kivételével a közvetítő valamennyi megbízóját – nemcsak a fogyasztónak minősülő természetes személyeket, hanem a jogi személyeket is – megilleti a felmondás joga. A felmondás jogának korlátozása jogszabályba ütközik, melynek jogkövetkezménye a kikötés semmissége.
A nyitókép illusztráció!
