Az online oktatás az érettségi előtt álló diákokat és tanáraikat hozta a legnehezebb helyzetbe, nekik a bizonytalanság ellenére a biztos jövőt kellene tervezniük. Megkérdeztünk néhány végzős licistát, hogy élik meg az iskolán kívüli életet.
– Őszintén bevallom, amikor először meghallottam, hogy bezárják az iskolát másfél hónappal az érettségi előtt, teljesen kétségbe estem – ismerte be Koloszár Ella. Ahogy kortársai számára, neki is idegen helyzetet teremtett, hogy nem kell bejárni az iskolába.
– Már az első pár napban is remekül működött a rendszer, és a tanároktól sorban érkeztek a biztató szavak, a feladatok. Gyorsan megszoktuk, hogy online órákra „járjunk” és, hogy önállóan dolgozzuk fel az anyagokat. A tanáraink rengeteget segítenek a magyarázó videókkal és a megírt jegyzetekkel – számol be a részletekről Ella. Elmesélte, nem a tanulás módjának megváltozása viseli meg, hanem a barátok, osztálytársak hiánya, és a bizonytalanság.
– Csak találgatjuk, hogy mi is lesz az érettségivel. Nehéz ebben a helyzetben a biztos jövőt tervezni. És nem mindig könnyű egy lusta reggelen nekiállni tanulni… Ez a helyzet negatív oldala, de van pozitív is: a baráti- és osztályközösségek kicsit sem gyengültek meg! Segítjük egymást, nem csak az osztályban és az évfolyamon, hanem az egész iskolán, sőt az egész országon belül – zárta beszámolóját Koloszár Ella.
– Én próbálom tartani az eredeti, iskolában is megszokott ritmust. Felkelek, rendbe szedem magam, aztán jöhet a tanulás. Ez többnyire az érettségi tantárgyakra vonatkozik, viszont ha valamelyik tanárunk feladatot küld a classroomon keresztül, akkor azt is igyekszem elvégezni – válaszolt kérdéseinkre Dömötör Petra.
– A tanulásra koncentrálok, viszont ez itthon sokkal nehezebb, mint az iskolában. Ott rá van kényszerítve minden diák, viszont az otthoni környezetben könnyebben elkalandozunk – vallja be őszintén Petra, aki a kollégiumi szoba helyett most zalaegerszegi otthonában készül az érettségire. Tanárai oktatási módszerei közül a videókat kedveli legjobban, mert könnyebben befogadja az agya a hallott információkat.
– Testnevelést választottam ötödik érettségi tárgynak, még hozzá emelt szinten, abból különösen nehéz a felkészülés. Itthon szinte lehetetlen lenne megoldani a gerenda, kötélmászás és ehhez hasonló feladatok gyakorlását, így abból egyelőre csak az elméletre tudok készülni – mondja Petra, aki a Soproni Darazsak Akadémia kosárlabdázója. Tanulás után, mint eddig is, számára az edzés a napi kötelező feladat.
– Nagyon váratlanul ért az átállás a digitális oktatási rendre. Pénteken még normál tanítás volt az iskolában, aztán hétfőtől már nem lehetett megtartani a tanórákat az intézményekben –kezdte beszámolóját Horváth Boldizsár.
– A Líceum fel volt készülve az oktatás folytatására digitális formában. Rendszeresen kapjuk a feladatokat, vannak dolgozatok és számonkérések is. Szerencsére a legfontosabb tantárgyakból már befejeztük az érettségihez szükséges tananyagot, de az ismétlés is fontos, és persze jó lett volna ezt is a megszokott keretek között folytatni – vélekedik Boldizsár. Noha még nem született döntés az érettségi idejéről, módjáról, véleménye szerint a legfontosabb, hogy a készülést nem szabad abbahagyni…
– A Líceum sok lehetőséget kínál ebben a különleges helyzetben is tudásunk gyarapítására. Ugyanakkor szerintem minden diák hiányolja nemcsak az osztálytársait, barátait, de még a tanárait is… – zárta Horváth Boldizsár.
