A Magyar Országgyűlés alelnökét, Dr. Brenner Kolomant kértük meg, hogy ossza meg gondolatait velünk illetve a cyberpress.hu olvasóival a hazai egyetemek szabadságával, autonómiájával kapcsolatban. Ez annak kapcsán is időszerű, hogy például a Színház és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzet mára több kérdést is felvet illetve azért is aktuális mert a közelmúltban adta le a Jobbik alelnöke az Európa Tanács 47 tagállama számára az úgynevezett Brenner-jelentést, ami a magyar egyetemek helyzetére fókuszál.
Dr. Brenner Koloman: Az egyetemek és a kutatás szabadsága létfontosságú a 21. században!
A Fidesz olyan egypárti túlhatalmat épít ki, amely veszélyezteti az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát, pedig kiemelkedően fontos, hogy a megválasztott akadémiai vezetők tudják azokat a döntéseket meghozni, melyek mind a szakmai szempontokat, mind az akadémiai vezetők szabadságát érintik a tudomány és az oktatás területén is. Jómagam felelős, konzervatív értelmiségiként pontosan azért léptem politikai pályára a néppárti Jobbik színeiben, mert felháborított az az arrogancia, amivel a Fidesz elkezdte leigázni az egyetemi világot. Ezúton is jelezném, hogy amit művelnek, az teljes mértékben ellenkezik a polgári, konzervatív eszmével, amely európai alapértékként az „universitas” – tehát az egyetemi polgárok közösségének – szabadságát, autonómiáját hirdeti a középkor óta és amelyet soha, senki nem csorbíthatott büntetlenül – ezt történészként is mondom.
Ez a kérdés azonban minden magyar polgárt érint! Hiszen iskolázottsági szinttől függetlenül azt mindenki érzi, hogy a 21. században – amikor itt van a nyakunkon a mesterséges intelligencia, a robotizáció, az informatika robbanásszerű fejlődése – tudás és egyetemek nélkül gyarmati sorba süllyedhetünk, márpedig a Jobbik, mint jobbközép néppárt azt a célt tűzte ki, hogy minden magyar polgár elérje az a jólétet és szabadságot, amelyet – jómagam életkoromnál fogva jól emlékszem rá – a rendszerváltozás időszakában reméltünk.
Amikor a Fidesz 6 egyetemet, és benne a Soproni Egyetemet, és most a Színház- és Filmművészeti Egyetemet alapítványi formába alakítja át, akkor nem a formával van alapvetően baj. Azonban hazánkban nincs meg az egyetemeknek az a vagyona, ami egy alapítványi forma esetében a megfelelő biztonságot jelenti az akadémiai szabadsághoz és az egyetemi autonómiához. Az OECD 8 szempont alapján vizsgálja a felsőoktatási autonómiát és sajnos az elmúlt 30 évben szinte mindegyik területen romlottak a magyar egyetemek mutatói. A kuratóriumi fenntartás kapcsán komoly kockázatként jelentkezik az egyetemek piacosítása, amely abba a neoliberális gondolatba illeszkedik, amely szerint a hallgató ugyanúgy végez az egyetemen, mint ahogy a csavar kijön a csavargyárból – pedig ennél sokkal bonyolultabb a világ. Minél több oktató kolléga állását meg kell védeni, hiszen ők olyan fontos kutatásokat is végeznek, amelyeknek jelentősége egy gazdasági szempontokat előtérbe helyező kuratóriumi tag számára nem feltétlenül egyértelmű.
Az Európa Tanács 47 tagállama számára elkészült a Brenner-jelentés, az akadémiai szabadságra és az egyetemi autonómiára leselkedő veszélyekről. Ebben is szerepel: attól, hogy jogilag, „papíron” függetlenek az egyetemek, még nem biztos, hogy ez a gyakorlatban is így van. Adminisztratív, gazdasági és politikai nyomás esetén, valamint a demokratikus alapértékek valódi tisztelete nélkül sérül a felsőoktatás autonómiája. A kutatók főleg gazdasági és politikai nyomás hatására gyakran öncenzúrát alkalmaznak, mely által sérül a tudomány szabadsága. Sajnálatos módon Magyarország az akadémiai szabadság terén olyan autoriter államokkal került hasonló szintre, mint Oroszország, Törökország, vagy Azerbajdzsán. Mi nem ezt az utat akarjuk hazánknak, az akadémiai szabadság és a felsőoktatási intézmények autonómiája pedig a demokratikus társadalmak alapkövei. Álljunk ki hát mellettük!
nyitókép: Béli Balázs
