A március-májusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai megjelennek a munkanélküliségi adatokban – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.
Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma május végére 363 ezerre nőtt.
A március-májusi háromhónapos periódusban a 15-24 éves munkanélküliek száma 37 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,5 százalék volt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 86 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett.
A külföldön dolgozó magyar háztartások tagjainak száma 23 ezerrel csökkent, mert külföldön elvesztették munkájukat.
A munkanélküliség átlagos időtartama 8,5 hónap volt, a munkanélküliek 21,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
