Több éves előkészítő munkálatokat követően 1975 februárjában hirdették ki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet, mely 1976. január 1-én lépett hatályba. (A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűiből adódik össze). Az eltelt évtizedekben a KRESZ összesen 37 kisebb-nagyobb módosításon esett át, utoljára 2019. július 27-én, amikor is külön tájékoztató táblát kaptak a templomok, valamint arról is rendelkezik, hogy a kiemelt sporteseményeket kiszolgáló járművek a buszsávban haladhatnak. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata azonban most jelezte, hogy valószínűsíthető, hogy a közeljövőben egy teljesen új KRESZ megalkotására kerül sor, figyelembe véve a jelenkor kihívásait és a közlekedők elvárásait. Mint azt írják, a munkálatok mindenesetre már folyamatban vannak.
Az új KRESZ megalkotása kapcsán konkrétumok nem kerültek publikálásra, azonban annak megalkotása azért vált szükségszerűvé, mert az elmúlt időszakban egyre gyakrabban jelent meg kritikaként, hogy a jogszabály túl hosszú, nyelvezete helyenként bonyolult és nehezen értelmezhető, továbbá egyes szabályozások – konkrét megfogalmazások hiányában – szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget.
Egy kis KRESZ történelem:
A 80-as években új szabályok jelentek meg a motorkerékpáros és segédmotoros kerékpáros közlekedést érintően. 1984. július 1-től motorkerékpár lakott területen kívül nappal és jó látási viszonyok között is csak akkor közlekedhet, amennyiben tompított fényszórót használ. A segédmotoros-kerékpárosok részére 1986. január 1-től írták elő a bukósisak kötelező használatát, először még csak lakott területen kívül. Az egyik legnagyobb volumenű változások 1993. március 1-én léptek hatályba, amikor lakott területen belül 60 km/h-ról 50 km/h-ra, lakott területen kívüli egyéb úton pedig 100 km/h-ról 80 km/h-ra csökkentették a személygépkocsik megengedett legnagyobb sebességét. Ugyancsak ekkor írták elő a tompított fényszóró kötelező használatát lakott területen kívül a gépkocsik számára – először csak autóúton és főútvonalon, egy évvel később pedig valamennyi lakott területen kívüli úton.
Az ezredfordulót követően 2001. május 1-én teljessé váltak a főbb járműkategóriákra vonatkozó, ma is érvényes sebességhatárok (azóta lehet személygépkocsival, motorkerékpárral és 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival lakott területen kívüli főútvonalon 90 km/h-val, autóúton 110 km/h-val, autópályán pedig 130 km/h-val haladni), és ettől az időponttól a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésein ülő személyeknek lakott területen belül is használni kell. A hazai közúti közlekedésben mérföldkőnek számít 2002. január 1, a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályok ugyanis ekkor léptek hatályba.
