A fiatalok, elsősorban a középiskolások álltak az Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia pénteki nyitónapjának középpontjában, Sopronban.
Simicskó István honvédelmi és hazafias nevelésért felelős kormánybiztos a Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett kétnapos rendezvényen, A hazafias és a honvédelmi nevelés című előadásában arról a misszióról beszélt, amelynek célja, hogy megmutassák a hazafias értékrendet a fiataloknak a mai globalizált, rendkívül gyorsan változó világban. A család és a közösség fontosságáról szólva úgy fogalmazott: “minden emberi közösség tényleges erejét a szellemiség adja”. A kormánybiztos szerint a következő harminc évben többet fog változni a világunk, mint az elmúlt háromszáz esztendőben, és ez a gyors, elsősorban technikai változás átalakítja az embert is, amire fel kell készülni. Hozzátette, a 2005 után született generáció hihetetlen digitális kompetenciával rendelkezik, ugyanakkor a szocializációs képességük, illetve az érzelmi intelligenciájuk kisebb, ezért veszélyek leselkednek rájuk a sok biztonsági kockázatot hordozó globalizált világban. Simicskó István kitért arra a másfél éve elkészített komplex stratégiára, amelynek célja az alapvető értékek átadása a fiataloknak, a tenni akaró hazafiság, “szellemileg és fizikailag felkészült, hazájukhoz kötődő emberek kinevelése”, illetve összehangolt köznevelési, felsőoktatási, sport és honvédelmi szakterületi együttműködések kialakítása. Kiemelte, az IQ mellett fontos az EQ, azaz az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amelyre nemcsak a családokban, hanem az iskolákban is figyelni kell. Ehhez kérte a hazai pedagóguskar segítségét.
Szili Katalin, magyar autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott Nemzeti hovatartozás a globális világban című eladásában a határon túl élő magyarokra hívta fel a középiskolások figyelmét. Elmondta, mintegy 250 ezer olyan fiatal van, aki magyar nyelvű oktatásban részesül, de nem Magyarországon él. Felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt mintegy 62 ezerrel csökkent a felvidéki magyarok száma, ma már 460 ezer körül van.
Kitért a Románia közepén élő mintegy hatszázezres székelyföldi magyarságra is, amely három megyében ma még többségben él.
Szili Katalin közölte: amikor ő és társai az Európai Unióban a tömbben élő magyarság autonómiájának kérdésében felszólalnak, akkor olyan kérdésről szólnak, amely Európában bevett gyakorlat, és az európai szubszidiaritás elve alapján reális. Hozzátette, az EU nem hajlandó felvállalni az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos felelősséget, hanem az Európa Tanácsra hagyja azt. A miniszterelnöki megbízott szólt a fiatalokat érintő nemzetpolitikai programokról is, így a Kőrösi Csoma Sándor-, a Petőfi Sándor-, a Julianus- és a Mikes Kelemen-programról.
Szili Katalin megemlítette továbbá a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében a Felvidéken 160 bölcsődét és óvodát újítottak fel vagy építettek meg. Hangsúlyozta, 2020 az Országgyűlés és a kormány döntése értelmében a nemzeti összetartozás éve, de emellett az erős magyar közösségek éve is. Azzal búcsúzott a fiataloktól, hogy menjenek, tanuljanak, lássanak világot, de “az itthon lét legyen természetes számukra”.
A pénteki program a “konferencia a helyi ifjúságnak”, a szombati pedig a “konferencia a felnőtteknek” alcímet kapta. A zárónapon külföldi előadók is felszólalnak, többek között Peter Balla, a prágai Károly Egyetem professzora, Jaroslav Daniska politikai elemző Szlovákiából, Konrad Sutarski (Lengyelország) író, politikai elemző, valamint Christoph Pan jogszociológus Ausztriából.
Nyitókép: illusztráció
