Persze a cím csak képletes, hiszen a Fertő tó vizével nincsen semmi gond, azonban ígértük, hogy igyekszünk pár olyan kérdésre választ kapni az illetékesektől, amelyek a Fertő-tavi beruházással kapcsolatosak és amelyek bizony nagyon foglalkoztatják a közvéleményt és amelyek mondhatni mára politikai érdekcsoportok és ezáltal a közvélemény kereszttüzébe is került. Olyan kérdésekre kerestük a választ, amelyek eddig tabunak tűntek és amelyek talán pont az információhiány miatt sok esetben találgatásokra és félretájékoztatásra is okot adhatnak. Abban hogy tisztán láthassunk és első kézből kapjunk hiteles információkat Kárpáti Bélához, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatójához fordultunk, aki készséggel állt a rendelkezésünkre.
Egyre nagyobb közfigyelmet kap a Fertő-tó magyar strandszakaszán a kivitelezés alatt álló beruházás – amely nem mellesleg kiemelt turisztikai beruházásnak van minősítve – hiszen nem telik manapság úgy el egy hét, hogy valahol ne találkoznánk egy-egy cikkel, vagy éppen valamelyik közösségi oldalon kritikus vagy éppen támogató bejegyzéssel az üggyel kapcsolatban. Természetes az is, hogy megoszlanak a vélemények a napvilágra került beruházással kapcsolatban, hiszen van aki támogatja és van aki ellenzi, azonban egy dologban egyetért mindenki, hogy a fejlesztésre szükség van, hiszen egy elhanyagolt területről van szó. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy ez nem egy amolyan máról-holnapra megtervezett projekt, hanem ezt a fejlesztést egy komoly előkészítő és tervezési folyamat előzte és előzi meg, szlenggel élve, nem egy random dologról van szó. Persze annak, hogy most kerül ez a téma igazán terítékre több oka is lehet, amelyek közül az egyik talán az, hogy a közelmúltban kezdődtek meg a munkálatok a területen, a másik pedig az, hogy közeleg az önkormányzati választás, amely politikai síkra is igyekszik terelni ezt a fejlesztést attól függően, hogy mit kíván az adott pártérdek. No de engedjük el a politikai vonalat és térjünk rá azokra a kérdésekre, amelyek szigorúan a kivitelezéssel illetve egész pontosan a strandszakasz konkrét fejlesztéseinek azon részeiről szólnak, amelyek mindenkit érdeklenek és amelyek félreértésekre adhatnak okot.
Mekkora nádterület és mennyi fa kerül kivágásra? Mekkora terület kap aszfaltozott illetve térköves borítást? Mi lesz a iszappal? Miért van szükség ennyi kikötőre? Mit takar a megvalósítani kívánt Ökocentrum? Miért van szükség ott egy szállodára? Mi lesz a cölöpházak sorsa? Megkérdeztük!
Nem szokásunk így most sem kívánunk egy klasszikus értelemben vett interjút lehozni, hiszen általában kötetlen beszélgetés formájában igyekszünk egy adott témában tájékozódni és ezáltal hiteles információt hozni az olvasóinknak, így most is egy kivonatot mutatunk csupán abból a beszélgetésből, amelyben azokat a tényeket közöljük, amelyeket Kárpáti Bélától, a fejlesztéssel megbízott Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától kaptunk. Fontos azonban kiemelni, hogy abban megegyeztünk a beszélgetés elején, hogy ők, ha úgy tetszik egy fejlesztő vállalat és nem politikai szervezet, így a politikai vonatkozástól eltekintettünk, abban ők nem kívánnak állást foglalni.
Mekkora nádterület és mennyi fa kerül kivágásra?
A nádterület “pusztítása” is fókuszba kerül akkor, amikor az ellenzők igyekeznek támogatást szerezni maguknak és bizony különböző mértékegységekkel igyekeznek alátámasztani a vélt természetkárosítást, amely ugye minél kisebb mértékegységbe van kifejezve annál nagyobb számot takar, így könnyen megtéveszthetik az az embereket. Mint azt a beszélgetés során megtudtuk, itt semmi ilyen jellegű természetkárosítás címén történő pusztítás nincs, hiszen mindössze 24 hektárnyi területen történik ezzel a beruházással kapcsolatosan nádaratási tevékenység, amely nem mellesleg elveszik az mellett, hogy a hatóság éves szinten több száz hektárnyi területre ad engedélyt, és ami mondhatni egy természetes folyamat része, hiszen az “öreg nád” a gyakorlatban egy ökológiai probléma. Szorosan kapcsolódik ide az is, hogy az említett területen a korábbi vagyonkezelőnek nem volt arra anyagi fedezete és így lehetősége sem, hogy ezt a területet folyamatosan felügyelje, így ez a konkrét érintett nádas rész, amely ebben a beruházásba be lett vonva a gyakorlatban illegális szemétlerakóként funkcionált eddig, amit jól bizonyít az is, hogy több száz autógumit, fekáliát tartalmazó csöveket és egyéb hulladékokat találtak és szállítottak el a kivitelezők. Talán nem túlzás azt állítani, hogy bár laikusként ez valóban egy szemre szépnek tűnő nádas volt, azonban egy halott területről beszélünk, hiszen a töménytelen hulladékot rejtő, megújulásra képtelen öreg nádas semmilyen funkciót nem töltött be, így gyakorlatban ami ott zajlik jelenleg az egy rekultiváció, annak érdekében, hogy visszanyerje a terület az eredeti funkcióját, ami valójában egy száraz terület.
Sokat hallani a munkaterület kapcsán azt, hogy nagy mértékű fakivágások vannak folyamatban, ami szintén egy érzékeny téma. A köztudatban közel 260 darab fa kivágásáról hallani, azonban ez a szám sem helyes. A valós tény az, hogy valóban kerültek fák kivágásra, azonban ezek mind olyan jellegűek volt, amelyek természetvédelmi szempontból szükségessé váltak, hiszen jelentős részük káros, intenzíven terjeszkedő idegenhonos fa volt. A területen azokat a fákat, amelyek nem tartoztak ebbe a csoportba azokat “bekalodázták” és a jövőben a területen maradnak valamint további őshonos fafajok is telepítve lesznek a fejlesztés során, így ha úgy tetszik nem hogy csökkenne a fák száma, még növekedni is fog.
Mekkora terület kap aszfaltozott illetve térköves borítást?
Szorosan kapcsolódik ez a kérdés az előzőhöz, hiszen szintén a zöldterület a téma. Mint azt megtudtuk a területnek a 70 százaléka élő, zöld növényzet lesz a fejlesztést követően, tehát mindössze a 30 százaléka az, amely az említett – sokakban talán riadalmat keltő – beton illetve térkőburkolatot kapja. Ebbe a 30 százalékba nagyrészt a közlekedőutak és a parkolók kialakítása tartozik bele, amelyek a gyakorlatban azt jelenti, hogy a XXI. század igényeihez igazodva a kulturált közlekedést illetve a kialakításra kerülő közösségi teret igyekszik használhatóvá tenni, de nem tájidegen mennyiségben.
Mi lesz a iszappal?
Nem nagy titok, hogy a Fertő tó magyar partja a déli partszakasz, ahova bizony az áramlatok az iszapot sodorják. Ezzel kapcsoltban is kérdőjelek merültek fel, vajon mi lesz ezzel a jövőben, van erre is kész megoldás? A válasz igen! A fejlesztés alatt és a későbbiekben az aktívan használt terület két szélén iszapdepók lesznek elhelyezve, amelyekbe a strandrészen a folyamatos kotrás során felgyülemlett iszapot fogják tárolni. Egyszerűen fogalmazva, a kívánt terület folyamatos kotrást kap, így megszűnik a jelentős iszappakolással teli lábmasszázs a strandon és végre kulturált körülmények között fürdőzhetünk. Nem mellesleg épül vagy ha úgy tetszik kialakításra kerül egy 16 méter széles csatorna is a hátsó részen, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy az áramlási dinamika változzon, ami elősegítheti bizonyos mértékben az idesodródó iszapmennyiség elvezetését illetve áramlását is.
Miért van szükség ennyi kikötőre?
A terület két oldalán lesz kikötő. A nyugati részén egy kisebb, ami a kereskedelmi hajózást fogja szolgálni – éppen úgy ahogy az a szomszédos Ausztriában is van – míg a keleti oldalon a vitorlások illetve a csónakkikötők kapnak helyet. A kikötő bővítése szükségszerű, hiszen azon túl, hogy a jelenlegi csatornából a csónakok is át lesznek oda költöztetve, a mennyiségi igények folyamatosan nőnek és bizony a vitorlások száma is folyamatosan emelkedik.
Mit takar a megvalósítani kívánt Ökocentrum rész?
Ez egy 12 hektáros területet foglal magába a terület nyugati oldalán, ahol lesz egy ökopark és egy több mint 1000 négyzetméteres látogatóközpont, amely igyekszik bemutatni és közelebb hozni a látogatóknak a természetben élő halak, madarak és egyéb állatok élőhelyeit és ha úgy tetszik mindennapjait. Ez ilyen szempontból egy minden igényt kielégítő épület lesz, amely a szórakoztatási és akár oktatási célokat is képes lesz maximálisan kiszolgálni. Az ökoparkban sétányok lesznek kialakítva pihenőhelyekkel, ahol pedig a természet kézzelfogható közelségbe is kerül, akár mint egy botanikus kert.
Miért van szükség ott egy szállodára?
Azon túl, hogy a területen lesz egy kemping és egy motel is, szükségessé vált egy szálloda megépítése is, amely egész évben tudja a vendégeket fogadni, hiszen nem titkolt cél, hogy a fejlesztésre kerülő területet vagy ha úgy tetszik komplexumot ne csak szezonálisan lehessen látogatni. Ez az épület a gyakorlatban a partszakasz nyugati oldalának legszélére lett tervezve és igazából nem egy monumentális épületre kell gondolni, hiszen például a fertőmeggyesi víziszínpad köré épült félköríves lelátó is magasabb. A szálloda bárki számára igénybe vehető lesz, igyekszik majd minden olyan igényt kielégíteni, amely a mai kor szellemében egy ilyen szolgáltató helynek szükséges.
Mi lesz a cölöpházakkal?
Talán erre a választ úgy lehet megfogalmazni a legjobban, hogy bizony fogy körülöttük a levegő. No de nézzük a tényeket! Ezek a felépítmények valóban magántulajdonban vannak, azonban az alattuk lévő víz vagy ha úgy tetszik terület, az állami tulajdon. Ezek tehát összességében bérlemények, amelyek jogilag felmondhatóak. Ide tartozik az is, hogy a valóságban ezeknek a most már pusztán cölöpházaknak nevezett, valójában a privatizáció során többségében külföldi tulajdonba került üdülősori építmények , anno csónaktárolóknak létesültek, amelyek aztán a szabályozatlanság miatt folyamatosan egyre nagyobbak lettek, amiket még a privatizációs hullám ellőtt a Sopron térségében élő munkásemberek társadalmi munkában építettek fel és használtak pihenésre. A gyakorlatban ez mára azt jelentette, hogy a cölöpházakat a térségben élők most már nem is nagyon használhatták, tehát egy bizonyos kör kezében volt azok használati joga. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem véletlenül nincs hazánkban, de még a szomszédos Ausztriában sem ilyen sűrűn, egymás mellé épült nádtetős cölöpház sor, hiszen nincs az a katasztrófavédelmi hatóság, ami engedélyt adna ilyen formában ezeknek a megépítésére – hiszen mint azt a közelmúlt sajnos igazolta is – a gyakorlatban egy tűzfészekké tud válni akár egy kis szikrától is. Az is egy adalék, bár ez sem került talán soha reflektorfénybe, de ezeknek az építményeknek sok esetben a közműve sem volt biztonságosan megoldott, hiszen több helyen “zsufnituning módszerekkel a tóba csöpögött a fekália és minden egyéb szennyeződés, ami aztán valóban környezetkárosító hatású volt. Ugyan vitathatatlan tény az, hogy nosztalgia szempontjából ezek a cölöpházak a Fertő tó részét képezik, azonban ezen túlmenően különösebb értéket nem képviselnek és a jelenlegi szinten ezek fenntarthatatlanok több okból is. A cölöpházak körül tehát fogy a levegő, amit a hivatalos látványterv is igazol.
Zárszóként talán érdemes megjegyezni, hogy ebbe komplex a fejlesztésbe be lett vonva minden olyan érintett szervezet és szakember aki szakterületileg érintett. A Nemzeti Park szakemberei már a legelejétől fogva partnerei a tervezésnek és a fejlesztésnek, a világörökségi kérdésekbe pedig azok a szakemberek lettek bevonva akik a Világörökség cím elnyerésében a lépéseket tették. A természetvédelem területén partner volt az is, aki először álmodta meg azt, hogy legyen Nemzeti Park a fertőparton. Ez a projekt ha úgy tetszik össze van rakva, minden olyan szervezet véleményezése alapján és javaslatának figyelembevételével, ami minden olyan feltételnek megfelel amely szükséges volt ez esetben.
Összegezve, talán sikerült összefoglalnunk és azokra a kérdésekre választ hoznunk amelyek mostanában ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban többekben felmerült és félreértésekre adhat okot és ezúton köszönjük Kárpáti Bélának, hogy rendelkezésünkre állt ebben a témában.
