Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848/49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. A megemlékezéskor elsősorban a tizenhárom honvédtisztre és eszméikre, hősiességükre emlékezünk. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt Batthányi Lajost is. Október hatodika a magyar nemzet gyásznapja. A 13 tábornok Aradon és Batthyány Lajos Pesten emberfeletti bátorsággal viselte el a halált.
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
Lázár Vilmos főtiszt (ezredes)
Dessewffy Arisztid tábornok
Kiss Ernő tábornok
Schweidel József tábornok
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
Lovag Pöltenberg Ernő tábornok
Török Ignác tábornok
Láhner György tábornok
Knezich Károly tábornok
Nagysándor József tábornok
Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
Aulich Lajos tábornok
Damjanich János tábornok
Gróf Vécsey Károly tábornok
A szabadságharc bukása után a terror jegyében a vértanúkról említést sem lehetett tenni, de emlékük és hőstettük az emberekben tovább élt. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sőt világszerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja majd a függetlenségét!
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki. 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest és 1850. február 19-én Ludwik Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.
Lenkey Lajos honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg.
