Egyértelműség hiányában nem hitelesítette a rendkívüli munka elrendeléséről és a munkaidőkeret legfeljebb 12 hónapos tartamáról szóló népszavazási kezdeményezéseket pénteken a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
Hajnal Miklós, a Momentum politikusa magánszemélyként három kérdést nyújtott be hitelesítésre.
Az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni.
Rádi Péter, az NVB elnöke a vitában felhívta a figyelmet arra, nem egyértelmű, hogy a kérdés érinti-e az önkéntes vállalás alapján végzett túlórát, mivel azt még a munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat benyújtásakor fogalmazta meg, azonban a jogalkotás során bekerült a törvénybe az önkéntes vállalás fogalma. A bizottság többsége ezek alapján nem hitelesítette a kérdést.
A második kérdés célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen.
Rádi Péter felhívta a figyelmet arra, a jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződés a munkaadó és munkavállaló érdekében is eltérhet, a kérdésre válaszolók azonban vélhetik azt, hogy a népszavazással egy át nem léphető határt határoz meg a törvényalkotó, ráadásul a kérdés elhagyja a munkaidő-keret meghatározásának előfeltételeit és ezzel szerinte jogi bizonytalanságot okoz. Az NVB többsége ezért nem hitelesítette a kérdést.
A harmadik kérdés arra irányult, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni.
Az NVB többsége a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést, ez pedig kizárja a kérdés hitelesítését, továbbá a kérdés nem rendelkezik az önkéntesen vállalható túlmunkáról.
Pintér Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő magánszemélyként két kérdést adott be hitelesítésre.
Az első szerint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő lenne elrendelhető.
Második kérdésének célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehessen.
A két kérdést ugyanazzal az indokkal utasították el, mint Hajnal Tamás azonos témájú kérdéseit.
A vitában a hitelesítés mellett érvelt és szavazott Fábián Adrián választott tag, Avarkeszi Dezső DK-delegált, Borbély Andrea Jobbik-delegált, Fazekas Tamás PM-delegált és Litresits András MSZP-delegált.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriánál.
Az NVB ülésén már részt vehetett Szalay Tamás, akit az Országgyűlés decemberben választott meg az NVB tagjává, miután a 2013 szeptemberében választott póttagok vagy lemondtak tisztségükről, vagy már korábban – lemondás, illetve haláleset miatt – a testület tagjai lettek, és így a december elején lemondó Boda Pál helyére már nem tudtak póttagot behívni.
Szombaton történt:
Kúrián támadja meg a Jobbik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amellyel elutasította népszavazási kezdeményezéseiket “a fideszes rabszolgatörvénynek nevezett népnyúzó intézkedésről” – jelentette be szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón Pintér Tamás, a párt országgyűlési képviselője.
“Egészen nevetséges válasznak” nevezte, hogy az NVB nem egyértelmű voltukra hivatkozva utasította el kezdeményezéseiket.
Mi a nem egyértelmű abban, hogy az emberek rabszolgaként akarnak-e élni Magyarországon, mi a nem egyértelmű abban, hogy az emberek inkább munkahelyük helyett az otthonukban, családjukkal szeretnék tölteni a szabadidejüket? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.
Szerinte a kérdéseikre egyértelmű válasz születhetett volna egy referendumon, hozzátéve, “a Nemzeti Választási Bizottság egy Fidesz által irányított szervezet, és a Fidesz fél a nép akaratától”.
Azt szeretnék, hogy a magyar munkavállalók döntessenek a sorsukról, a túlóráikról és azok elszámolásáról, ne a Fidesz határozzon ezekről a multinacionális cégek utasítására – fogalmazott Pintér Tamás.
A hivatalos teljes indoklások az MVB hivatalos oldalán IDE KATTINTVA tekinthetők meg!
