Talán nem túlzó a címben írt megállapítás, bár az igazsághoz tartozik az is, hogy ez leginkább különböző idősávokban való közlekedési helyzetre vonatkozik. A káosz leginkább a hajnali óráktól egészen nyolc óráig tapasztalható, amikor is a város több pontján alakulnak ki jelentős torlódások, amelyek bár elsősorban a határátlépési pont felé teljesednek ki, azonban ezek az araszolásra kényszerült autók nagy hatással vannak a város egyéb pontjaira igyekvő közlekedők számára is. Persze vannak még kritikus időszakok, mint például a délutáni vagy a kora esti órák, amikor szintén kígyózó kocsisorok látványával találkozhat a szemlélő, amely autókban olykor bizony igazán kedves szavakkal üdvözlik a kialakult helyzetért felelős személyeket. Jogosan.
A helyzet vagy hívjuk inkább problémának, a gyakorlatban már szeptember óta folyamatos és megoldást vagy valami alternatívát sem sikerült találnia azoknak, akik a városüzemeltetésért felelnek. Itt meg kell jegyezni azonban azt, hogy az említett közlekedési káosznak több összetevője van, amelynek egyik jelentős pontja az, hogy honfitársaink közül sokan járnak “ingázóként” a szomszédos Ausztriába dolgozni, amit mellesleg nem kalandvágyból vállalnak, hanem a biztos megélhetés, a jobb jövedelem miatt, annak ellenére, hogy ugye köztudottan a magyar gazdaság jobban teljesít, Magyarország erősödik. Az ő közlekedésüket – és ezáltal azokét is, akik csak a városban közlekednének – nehezíti többek közt az, hogy egyrészt a Győri úton, az épülő M85-ös gyorsforgalmi miatt már jó ideje eleve nehéz a városba jutás vagy éppen az áthaladás, hiszen az kivitelező teherautói miatt gyakori a rövid-, hosszabb ideig tartó útzár a szakaszon, és mindezt tetézi az, hogy a Sopronkőhida – Margitbánya közötti kishatárátlépési pont felé vezető aszfaltcsík is le lett (volt) zárva. Ez utóbbi azért is érdekes, mert ez a parányi kis határátlépési pont, bizony jelentős mértékben tehermentesítette a soproni “nagy” határátkelésipont forgalmát, de a lezárás által összeomlott a közlekedés a Bécsi úton. Az már tényleg egy érdekes adalék, hogy a NIF Zrt. által meghirdetett időszakos megnyitást sem sikerült tartani Sopronkőhidánál és valljuk be ennek a csúszásnak a kommunikációja is elég gyatrán sikerült. Ez azt is okozta, hogy például a beígért nap délutánján – amikor is 17 órától ígérték a megnyitást – az osztrák oldalról hazaérkező honfitársaink közül nem kevesen maradtak hoppon és kényszerültek visszafordulni Sopron felé, persze némi jókívánság tolmácsolásának kíséretében.
A káosz egyébként egyre nagyobb a Sopron-Tómalom és Sopron közötti szakaszon is, ahol javában tart a “Fertőrákosi csomópontnak” nevezett le- és felhajtó építése. Annak ellenére, hogy a “Piknik út” eddig zárva volt ( van vagy lesz, tetszés szerint, ki tudja már ezt követni ) azt gondolhatnánk hogy gyérebb volt a forgalom az említett úton. Nos ez nem így van, tessék tudomásul venni, hogy ez a szakasz ( Pozsonyi út ) már alapjáraton is túlterhelt, hiszen ez bonyolítja le Tómalom, Jánostelep, Sopronkőhida és Fertőrákos lakossági forgalmát, amely települések az utóbbi években jelentős, ismétlem jelentős lélekszámemelkedést mutatnak. Példaként talán elég annyit mondani, hogy ezen a pár kilométeres szakaszon a városba jutás bizony van, hogy fél órát is igénybe vesz a reggeli órákban, amit újabban egyébként egysávosra szűkítenek és jelzőlámpás irányítással próbálnak terelgetni. Nos erre a káoszra és részlegesen egysávosra avanzsált szakaszra fog most rájönni a Margitbánya felé közlekedő, Ausztriában munkát vállalók forgalma, és így egy újabb jelentős torlódással lehet majd szembesülni, csak annyi különbséggel, hogy már nem csak a város felé, hanem kifelé is várható majd a végeláthatatlan kocsisor.
Az embernek van egy olyan érzése, mintha igazából az összehangoltság hiányozna egyébként ezeknél a Sopront körülölelő kivitelezéseknél amelyek ugye az útlezárásokat és torlódásokat okozzák, hiszen valljuk be, a város bekötő útjait nem szabad egyszerre ellehetetleníteni. Bár dehogynem szabad, csak éppen ez az eredménye. Ide tehetjük még azt is, hogyha már úgy alakul, hogy a várostól függetlenek(!) konkrétan ezek a kivitelezések, akkor talán mégis némi diplomáciát latba vetve – mint Megyei Jogú Város Önkormányzata – a szomszédos osztrák tartomány vezetőivel le kellett volna ülni egy tárgyalóasztalhoz és kérni a szíves együttműködésüket abban, hogy a tervezett káosz idején legyenek a segítségünkre abban, hogy mondjuk két sávosra nyitják a soproni határt az ő oldalukon és nem nehezítik meg mindenféle kontrollal az EU-n belüli közlekedést az ott szolgálatot tevők, vagy éppen teljes idősávban tegyék átmenetileg járhatóvá az ágfalvi határt vagy éppen segítségképpen nyissák meg a fertőrákosi átlépési pontot. ( Nos igen, mondjuk nem jött jól az sem, hogy Merkel asszony soproni látogatása idején, mint meghívott vendégeket pont Eisenstadt (Kismarton) és Burgenland tartomány vezetőjét nem engedtük be a belvárosba, de hát spongyát rá, mint az jelezték megbocsájtották. ) Persze ezek csak alternatívák és az is lehet nem jártak volna sikerrel a tárgyalások, így sokkal kézenfekvőbb lett volna eleve koordinálni a várost körülvevő magyar kézben lévő munkálatokat.
Természetesen nem kell egyetérteni a fenti megállapításokkal, azonban érdemes lenne felhívni a város életében felelős pozíciókat betöltő embereknek a figyelmét arra, hogy a probléma valós és megoldásért kiált. Igen, lehet közhelyeket is pufogtatni, hogy nem ekkora forgalomra lett tervezve a város és maga a magja szinte pár szekérre lett lett tervezve, no meg akár azt is, hogy ez átmeneti állapot és ha minden elkészül akkor nem lesznek ilyen problémák, de nem ez a megoldás, ez porhintés. A Sopron-Határ szakasz a legújabb hírek szerint eleve 2024-re van ígérve, ami még 5 évet jelent! Legalább valami cselekvési tervel jó lenne előrukkolni addig is és nem rácsodálkozni időnként arra, hogy bizony nagy szükség van arra, hogy egy-egy körforgalomba rendőröket kelljen vezényelni forgalomirányítás céljából, akinek egyébként minden bizonnyal lenne számtalan egyéb és fontosabb feladata is.
A parkolási gondokról pedig még nem is beszéltünk ….
