A Független Rendőr Szakszervezet támogatja az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) négypontos követelését. A munkavállalói jogok védelme és érvényesítése érdekében történő összefogással egyetértenek, az e célból törvényes eszközökkel fellépő szakszervezetekkel szolidaritást vállalnak!
2018. december 19-én 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség megalakította az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. A Bizottság megfogalmazta követeléseit, amelyek az alábbiak:
- a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
- a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
- tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
- egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.
A Független Rendőr Szakszervezet nevében Pongó Géza főtitkár az alábbi közleményt adta ki:
A kormányzat 2010. óta több lépésben indokolatlanul korlátozta a hivatásos rendőri állomány alapvető jogait és növelte kötelezettségeit, anélkül, hogy a többletkövetelmények megfelelő ellentételezését biztosította volna. A túlóratörvénnyel egyidejűleg, tavaly decemberben érdemi egyeztetés nélkül elfogadott rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyról szóló törvénnyel (RIASZ törvény) a közalkalmazotti állomány kötelezettségeit is aránytalanul kiterjesztették, alapvető jogaikat szükségtelenül korlátozták, jogállásukat indokolatlanul a hivatásos állományéhoz tették hasonlóvá.
A tömegesen elrendelt túlórákkal a rendőröket is végtelenségig kizsigerelik. A hivatásosok számára eddig is 416 túlórát rendelhettek el évente, amibe a rendkívüli helyzetekből eredő túlszolgálat nem számít bele. 2011. óta a rendőrség állománya több mint 40 millió túlórát teljesített. Ez gyakorlatilag végtelenített túlóráztatás jelent, amit egyrészt az évek óta fennálló migrációs válsághelyzet, másrészt a rendőrség alacsony létszáma tesz szükségessé. A 100 ezer lakosra jutó rendőrök száma ugyanis az EU országok között hazánkban a legkisebb.
Magyarországon 100 ezer főre csak 90 rendőr jut, miközben az Európai Unió átlaga 318. A rendőrök helyzetét tovább rontja a szolgálatszervezés kiszámíthatatlansága, ami még a túlórák után fennmaradó kevés szabadidő felhasználásának tervezhetőségét is gyakran lehetetlenné teszi. Mindezek a körülmények teljesen szétzilálják rendőreink magán és családi életét.
A szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző, érdemi megállapodásokra törekvő működtetésére vonatkozó OSZDB követeléssel az FRSZ szintén egyetért.
A korábban jól működő belügyi érdekegyeztetési rendszert kiüresítették. A tanácskozásokon érdemi párbeszédre nincs lehetőség, a jogszabálytervezetek véleményezésére lehetetlenül rövid határidőket szabnak, a szakszervezeti kezdeményezéseket sokszor válaszra sem méltatják.
A jogszabályok a rendvédelmi szakszervezeteket a civil szférában működő társainkhoz képest hátrányos megkülönböztetésben részesítik, kevesebb tisztségviselőnk szerezhet jogosultságot munkajogi védelemre, kevesebb munkaidő-kedvezmény illeti meg szakszervezetünket, és rendőrség a szakszervezeti tagdíjat sem hajlandó levonni az illetményekből.
A RIASZ törvénnyel még tovább szűkítették a rendvédelmi szakszervezetek kollektív érdekképviseleti jogait, mivel a rendőrségen megszüntették a kollektív szerződések rendszerét.
A tisztességes munkáért tisztességes bérek bevezetésére, a béregyenlőtlenségek mérséklésére, a közszféra bérhelyzetének rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére vonatkozó sztrájkbizottsági követeléseket az FRSZ támogatja. A rendvédelmi illetményalapot ugyanis immár 11 éve nem emelték. A hivatásos állomány illetményemelése a sikerpropagandával szemben a valóságban úgy valósult meg, hogy abból minden évben több ezer rendőr, idén már az állomány több mint 40%-a kimaradt!
A közalkalmazotti állomány 2008. óta nem részesült illetményemelésben, a számukra 2016-ban bevezetett 10 %-os rendvédelmi ágazati pótlék nem kompenzálta a folyamatosan emelkedő megélhetési költségeket. Jövedelmi helyzetük érdemi javulását az idén hatályba lépő RIASZ törvénytől sem remélhetik, mivel az annak kapcsán két évre ígért, átlagosan 30 %-os illetményemelésből a decemberben megkötött minimálbér megállapodás 16 %-ot már le is fedett. A rendőrség közalkalmazotti állományának jelentős részét ugyanis jelenleg minimálbéresként, vagy a szakmunkások garantált bérminimumával azonos díjazásért foglalkoztatják. A munkavállalói állományba tartozók, köztük a sokszor hivatásos rendőri munkára vezényelt fegyveres biztonsági őrök pedig még ennyi béremelésre sem számíthatnak idén.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítására vonatkozó követeléssel az FRSZ egyetért!
Az életpályamodell bevezetésének jegyében a korábban 251 ezer forintos cafetéria keretet 2012-ben 200 ezer forintra csökkentették, ráadásul annak közterheit is az állományra terhelték. Ennek következtében a valóságban tavaly is csak 150 ezer forintnyi béren kívüli juttatást biztosítottak a rendőrség állományának.
A rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozására, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítására vonatkozó követelést az FRSZ teljes mértékben támogatja. Az 1937-ben létrehozott szolgálati nyugdíjrendszert a kormányzat 2012-ben megszüntette, a korábban nyugdíjba vonultak juttatását visszaminősítette szolgálati járandóságnak, és adófizetési kötelezettség alá vonta. Ezzel Európában egyedüliként a magyar rendőröket nem illeti meg semmiféle nyugdíj kedvezmény az alapvető jogaik korlátozása mellett, sokszor életük és testi épségük veszélyeztetésével szolgálatban töltött évek után!
A jogfosztáskor ígért életpályamodellből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. Az illetményemelésből tízezrek maradtak ki, a rendőrök lakhatási és otthonteremtési támogatási rendszerét nem újították meg, a megtakarítási célú biztosítási rendszert nem vezették be. Ez az egyik alapvető oka a rendőrök tömeges leszerelésének.
A rendőrség képtelen megtartani a jól kiképzett és drágán felszerelt hivatásos állományú munkatársait. Gyakorlatilag évek óta egy feneketlen zsákba öntik az adófizetők pénzét. Tömegesen toborozzák és képezik ki a fiatalokat, míg a másik oldalon rövid szolgálat után, évente ezres nagyságrendben szerelnek le és távoznak a civil életbe az alulfizetett, túlterhelt, és perspektíva nélküli rendőrök.
A szolgálati járandóságban részesülőket a jogszabályok következetesen hátrányba hozzák, a családi adókedvezményüket csak a jogosultsági év letelte után érvényesíthetik, munkavállalási lehetőségeiket jövedelmi korláttal szűkítik.
A Független Rendőr Szakszervezet – a közleményben kifejtettek alapján – egyetért az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság munkavállalói jogok védelmében megfogalmazott követeléseivel, azok érvényesítését támogatjuk, mivel magvalósításuk a rendőrség állományának érdekeit is szolgálná. Az e célokért törvényes eszközökkel fellépő szakszervezetekkel szolidaritást vállalunk!
forrás: Független Rendőr Szakszervezet