A családi pótlékok Ausztriában tervezett indexálása már nemzetközi tiltakozásokat okoz, amit az is jelez, hogy hét EU tagország már panaszt nyújtott be az ügyben az Európai munkaügyi bizottságnak.
Ausztria a közelmúltban a családtámogatások indexálásáról döntött, ami egyszerűbben fogalmazva annyit tesz, hogy 2019 január 1-jétől az Ausztriában dolgozó külföldiek számára – akiknek gyermeke a munkavállaló hazájában él – a családtámogatási ellátásokat – elsősorban a családi pótlékot – az eddigiekhez képest alacsonyabb összegben határozná meg. Az eddigi összegnek valamivel több mint a felét kapják a családok majd a módosított jogszabály szerint. Az utolsó sajtóinformációk szerint ez például magyarországi munkavállaló esetén 100 euró körüli összeg lenne.
A családi pótlék folyósítása Ausztriában magyar oldalra csaknem 40 ezer gyermeket érint, hiszen sokan ingáznak Magyarország és Ausztria között, ám jövedelmük után ugyanúgy részt vesznek a közteherviselésben, mint bármely osztrák munkavállaló. Az új jogszabály mégis különbséget tesz az Európai Unió állampolgárai között, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a munkavállalók egyes csoportjait.
A bevezetni kívánt döntés ellen már hét EU tagország tiltakozik, amelyben a Visegrádi Csoport (V4) Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is megkérdőjelezi a családi pótlék megnyirbálását szándékozó határozatot, valamint csatlakozott ehhez Bulgária, Litvánia és Szlovénia is. A tiltakozó országok egy közös levelet is megfogalmaztak az EU munkaügyi biztosának Marianne Thyssennek, amiben a hét állam álláspontja szerint az osztrák döntés nagy valószínűséggel sérti az uniós jogot, így jogsértési eljárást kezdeményeznének.
Az osztrák parlamenti döntés után egyébként az Európai Bizottság már bejelentette, hogy felülvizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Egy korai nyilatkozatban az Európai Bizottság munkaügyi csoportjának szóvivője azt mondta akkor, hogy “Az uniós jog szerint az indexelés nem megengedett!”. Hozzátette, hogy véleménye szerint ez a döntés tisztesség kérdése is, hiszen ha a külföldinek számító munkavállalók hozzájárulnak az osztrák nemzeti jóléti rendszerhez, akkor joggal várják el ugyanazt a támogatást, mint az osztrák állampolgárok.
Természetesen a rendszer átalakítását szorgalmazók kitartanak álláspontjuk mellett, így többek közt Herbert Rupp, a néppárti Juliane Bogner-Strauss tárcavezető szóvivője azt nyilatkozta, hogy az azonos közteherviselésért azonos szolgáltatást iránti követelés álláspontjuk szerint nem indokolt, ez az érvelés „helytelen”, mert az osztrák családtámogatások rendszerét a munkáltatói járulékokból finanszírozzák, és nem az egyes munkavállalók által”.
Érdekesség egyébként, hogy a családi pótlék megnyirbált összegének folyósítása 2019. január 1-től lépne érvénybe, pontosan az után hogy lejár Ausztria soros Európai Unió Tanácsának elnökségi ideje.
Bejegyzésünk a heute.at cikke nyomán készült.
