Szombat délután ünnepi szentmisét tartottak a sopronbánfalvi karmelita kolostorban. A hegyi templomban Bánfalva védőszentjének életéről dramatikus jelenetsort adtak elő a Soproni Német Nemzetiségi Általános iskola tanulói, majd Nemes András művészettörténész kapott szót, aki Szent Farkas életútjáról osztott meg gondolatokat. A misét követően a menet átvonult a szoboravatás helyszínére, ahol Dr. Fodor Tamás polgármester és a köztéri alkotás megálmodója, megvalósítója leplezte le a művet, a Soproni Lővér Vadászkürtösök szólamjára. A szobrot Németh Attila plébános áldotta meg és szentelte fel.
A tölgyfából készült, teljes alakos műalkotás Födi Tibor fafaragó munkája, a Hajnal téren, pavilon alatt kerültek elhelyezésre. A szent egész életét a magyarországi kereszténység megerősödésére áldozta, a vallásos lelkület Bánfalván is az ő tiszteletére terjedt el.
A szervező Bánfalváért Baráti Kör részéről Igrecz Katalin megköszönte a művész rendkívül gyors rendelkezésre állását és a városvezetés támogató közreműködését.
Szent Wolfgang (Farkas) 924 táján született a sváb törzs földjén. Jómódú szülei egy papot tartottak mellette tízéves koráig házitanító és nevelőként. Ezután a reichenaui bencés kolostorban, majd a würzburgi káptalani iskolában tanult Novara István tanítónál. Kiváló tudósként kezdte életpályáját Trierben, Henrik Trieri érsek mellett, később Kölnben, majd a svájci Einsiedeln monostorába tért, ahol bencés szerzetes lett, és 968-ban Szent Ulrik augsburgi püspök pappá szentelte.
A magyarok térítésére jelentkezett, a passaui püspök 971-ben el is küldte Taksonyhoz, a rettegett hírű magyarokhoz. A tudós pap azonban nem boldogult velük: sem a nyelvünket, sem a szokásainkat nem ismerte. Visszatérve akarata ellenére regensburgi püspök lett. Püspökként is megmaradt egyszerű, szerény szerzetesnek. Keveset evett, húst alig, deszkán hált, egyszerű bencés ruhában járt. Főgondja az igehirdetés volt. Papjait is példás életre intette. Gondozta a káptalani iskolákat, könyvekről gondoskodott. A szegények sorsán jövedelme terhére is javított. Betelepítette a magyarok által kipusztított Ostmark (Ausztria) vidékeit.
Igyekezett a szász és bajor uralkodócsalád, valamint II. Ottó császár közt diplomatikusan politizálni. Pilgrim passaui püspök mellett maradt. A bajor herceg gyermekeit nevelte, így nevelője lett Gizellának, Szent István jövendő feleségének is. De eredményes munkáját bizonyítja, hogy Boldog Gizellán kívül ő nevelte Szent II. Henrik császárt, Brúnó püspököt és Brigitta apátnőt is.
Ausztriában súlyos láz vette le lábáról, ekkor Pupping faluba vitette magát, ott Szent Othmár kápolnájában meggyónt, megkapta a betegek kenetét és 994. október 31-én elhunyt a környékről összetódult hívek gyűrűjében. Halála után mindjárt szentként kezdték tisztelni. A regensburgi Szent Emmeram-templom kriptájában temették el. 1894-ben ugyanott díszes ereklyetartóba helyezték maradványait. Igen népszerű szent: templomok, szobrok, községek, hegyek, tavak viselik nevét.
Forrás: katolikus.hu
cyberpress.hu
