1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította. Magyarország Kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. decemberében Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy Ausztriához vagy hazánkhoz akar-e csatlakozni. A népszavazásnak azonban volt egy rendkívül fontos előzménye, amely nélkül ( valószínűleg ) ma Sopron egy színtiszta német város lenne az osztrák határ túloldalán, ez pedig a Lajtabánság.
Lajtabánság
A magyar katonai alakulatokat 1921. augusztus 26-án kivonták, de helyükre azonnal bevonultak Prónay Pál és Héjjas Iván szabadcsapatai. A benyomuló osztrák katonákat és csendőröket a felkelők megállították Pinkafőnél és Ágfalvánál, a harcokban az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A körülbelül háromezer különítményesnek tevőleges támogatást nyújtott Ostenburg Gyula, Sopron parancsnoka is.
A Rongyos Gárda hősies fegyveres ellenállásának köszönhetően létrejött miniállam alig egy hónapig létezett, szimbolikus értéke azonban felbecsülhetetlen. A Prónay Pál és Héjjas Iván „rongyos” katonái által életre hívott testvérállam a hadseregét szélnek eresztő Magyarország egyik sikertörténete volt. A Lajtabánság ugyan megszűnt 1921. november 5-én, ám a katonai akció hatására kikényszerített népszavazás eredményeképp Sopron és környéke megmaradt csonka hazánk határain belül.
A Lajtabánság (németül Leitha-Banat – osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.
A Lajtabánság központja Felsőőr ( ma Oberwart) lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay Pál lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak pénzre volt szüksége. Adószedésből nem sokat remélhettek, az önállónak kikiáltott terület kicsi volt, ráadásul a felkelők már ki is fosztották, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők nagy árat fizettek.
Sopron és környéke hovatartozásáról 1921. decemberében népszavazással döntöttek, és ennek következményeképpen az új Lajtabánság ( mint önálló állam ) meg is szűnt.
Az idekapcsolódó történelmi eseményekhez tartozik, hogy az egykori lajtabánsági állam vezetője (Prónay Pál, akinek fontos szerepe volt az úgynevezett fehérterrorban és a soproni népszavazás kikényszerítésében is, később szélsőjobboldali szervezeteket alakított. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.)
Magyarok maradtunk!
A népszavazáson a 89 százalékos részvétel mellett 65 százalék Magyarországra, míg 35 százalék Ausztriára szavazott, a környék nyolc falujában viszont ban a 7 900 jogosult 54 százaléka Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Ne feledjük, a a svábok kitelepítése előtt vagyunk.
Sopron döntése mögött sokszor hangzik el érvként a város magyar ajkú többsége, csakhogy ekkoriban Sopron lakosságának fele német anyanyelvűnek vallotta magát. Ugyanakkor a város lakosságának többsége Magyarországot tekintette hazájának, Ausztriával, az osztrák németséggel nem ápolt különösebben szoros kapcsolatot, kulturális értelemben abszolút Magyarország részét képezte a város és annak lakossága.
A szavazatokat a tiszti nevelőintézetben számlálták össze 1921. december 17-én és annak eredményét délután négy órakor hirdették ki. Johann Schober, Ausztria kancellárja telefonos érdeklődésére az egyik olasz katonatiszt tájékoztatásul a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára. Harangzúgás közepette ünnepelt Sopron népe. Ezrek özönlötték el az utcákat, Az ablakokat kivilágították, s egy Nemzeti színű papiros zászlón a felírás: Magyarok maradtunk!
Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az Hűségkaput.
Az egykori népszavazásról és annak eredményhirdetéséről valamint a visszacsatolásról az alábbi kisfilm maradt fent, amely szabadon elérhető:
Horthy rendszer ● Sopron visszacsatolása: 1922 – HD
● Mindenféle kulturálatlan, obszcén, vulgáris komment törlésre kerül! ● Iratkozz fel további videókért! ● SZABADON TERJESZTHETŐ! sopron visszacsatolása, horthy sopron, soproni népszavazás, a leghűségesebb város, archív 1922, trianon
cyberpress.hu
Cikkünkben felhasználtuk az alfahir.hu, a wikipedia.org a mult-kor.hu írásait illetve az interneten található kapcsolódó képeket illusztrációként! ( A képek esetében konkrétan nem beazonosíthatóak a források pontos meghatározása, így azokat internet forrásmegjelöléssel jeleztük! )
