Részletet közlünk a Lomtalanítások könyvéből, amelynek apropóját a Magyar utca – Pócsi utca kereszteződésben található kedd esti látványosság adta és amely sajnos ismét felveti azt a kérdést, hogy vajon hogy lehetne ezt a közösségnek segítséget nyújtó dolgot egyszer közösen úgy értelmezni és kihasználni, hogy ne ez legyen a vége:

… és megteremtetté vala Scarbantia népnek vezetői a lomtalanítás intézményét, melyet a nagy törzs tagjainak örömódái és dicshimnuszai zengtek körül  és amelynek gyűjtőedényeinek kihelyezését türelmetlenül várták szerte a lankás utcákban.

…

Eljött hát  a nap, amikor hatalmas gépsárkányok igyekeztek a megoldást jelentő gigantikus edényeket megfelelően és mindazonáltal a legnagyobb titoktartás mellett kihelyezni, ám biza az nem mindig volt elégséges, és türelmetlen gyermekeink megszegve a szabályokat csak hordták és hordták az értéktelen modernizált ám már hasztalan tárgyaikat … történt ez a mozzanat sokadjára is, még abban az esetben is amikor gyűjtőedény már elszáguldott a sárkány hátán megpihenve a naplemente irányába és csak hűlt helye volt tapasztalható.

…

A biztonság lovagjai a helyszínre sietve bár igyekeztek megfékezni a káosz még nagyobbá válását, no de mit tehetnének, mint jegyzeteikbe rögzítvén az eseményt … jelezvén annak fennforgását … tudomásul véve aztat … valamint  őrséget állva megfékezték a megdöbbentő burjánzást …

Lomtalanítások könyve 2017.