Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a 2010-2020 közötti időszaknak a legnagyobb nyertese a magyar közút. Kifejtette: kormány 2014 után elfogadott közlekedési stratégiája szerint 2022-re valamennyi megyeszékhelyet és megyei jogú várost be kell kötni a gyorsforgalmi úthálózatba és valamennyi autópályának el kell érnie az országhatárt. A programban csaknem kilencszáz kilométer gyorsforgalmi út épül meg 2020-ig, mintegy 2500 milliárd forintból. Ennek több mint a felét a költségvetés adja.
A program jól halad, mert a projektek csaknem hetven százalékánál jövő év elejére átadják a munkaterületet és megindul a munka – jelentette ki.
Felidézte: 2010-ben a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok több, mint fele nem volt elérhető gyorsforgalmi úton, s az autópályák jelentős része sem ért el az országhatárig. 2010-ben mintegy 1500 kilométernyi gyorsforgalmi úttal és autópályával rendelkezett az ország.
Beszélt arról is, hogy Csornára Győrből mintegy 15 perccel rövidebb idő alatt lehet eljutni egy biztonságos autópályán, emellett a Csornán eddig átmenő, nyugat-kelet irányú teherforgalom áttevődik az elkerülőre, így a rábaközi város biztonságos és élhető lesz, s a környezeti terhelés is csökken.
Kitért rá, hogy az út építése folytatódik, az M85-ös Farádtól Sopronig tartó szakaszára a vállalkozói szerződéseket már aláírták, a kivitelezés jövőre kezdődik.
Mindezek mellett 2022 után kapacitásnövelésre van szükség, az M1-es autópálya kétszer három sávra történő bővítésénél jelenleg az építési engedélyeket szerzik be, de elkezdik a keresztirányú autópályák építését is – mondta az államtitkár.
Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a szerződésben rögzített határidő előtt négy hónappal fejeződött be a munka a Csornát elkerülő út építésének második szakaszánál, amelynek alapkövét tavaly májusban tették le.
Részletezte: 4,5 kilométer hosszan kétszer két sávot építettek, 1,6 kilométer hosszan kétszer egy sávot, amellyel biztosított lett az összeköttetés a 85-ös úttal. Két körforgalmat, három felüljárót, egy aluljárót és 1,2 kilométer hosszú kerékpárutat építettek. Utóbbit Jobaháza és Farád között. Hangsúlyozta, hogy az egyik legkomplexebb megoldásokat tartalmazó fejlesztés valósult meg.
A vezérigazgató is kitért arra, hogy jövőre kezdődik el az M85 folytatásának építése, valamint az M15-ös út kétszer kétsávosra bővítése, a fertődi Esterházy-kastélyt elkerülő út építése, márciusban pedig átadják a 813-as út záró szakaszát.
Gyopáros Alpár, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangoztatta, hogy 2004 és 2010 között több ígéretet is kapott Csorna, hogy megépül az elkerülő, de a munka csak 2010 után kezdődött el. Az első ütem alapkövét 2013-ban tették le, s 2015-ben adták át.
Felidézte, hogy 2010 óta a megyében mintegy nyolcvan kilométer gyorsforgalmi út épült, s további 120 kilométernyi út építése indul. A képviselő átadta a Sopronig tartó nyomvonal tervét Barcza Attilának, Sopron Megyei Jogú Város tanácsnokának.
Az átadó végén Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke átadta a Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért-díjat területfejlesztési kategóriában Rékasi Győzőnek, a NIF Zrt. projektiroda vezetőjének. Az M85-ös utat délután négy órakor adták át a forgalomnak mindkét irányban.
A cyberpress.hu az M85-ös út aktualitásairól folyamatosan beszámol, az alábbi linken követhetőek a részletes bemutatók is: KLIKK IDE
