A segélyhívó központba érkező hívások csupán egyötöde valós segélykérés!

Az a 112-es európai segélyhívó két hívásfogadó központja, Miskolc és Szombathely,  2014. március 13-án kezdte meg működését. Három év működés távlatából az ORFK Kommunikációs Szolgálata készített infógrafikát. Ebből derül ki, hogy az azóta eltelt 1115 napban 14 469 144 hívást fogadott a központ  Ez napi közel 13 ezer, óránként 540, percenként 9 csörgést jelent. Amennyiben valóban intézkedést igénylő a megkeresés azonnal továbbítják a rendőrséghez, a mentőkhöz vagy a katasztrófavédelemhez a problémás esetet.

Sajnos azonban a hívások jelentős része (69 %) rosszindulatú, vagy segítséget nem igénylő bejelentés. Adódik a kérdés, milyen esetben hívjuk a központot, és mik azok az információk, amiket feltétlen mondjunk el első körben.

  • Neve és visszahívható telefonszáma
  • Az esemény lehető legpontosabb helyszínének meghatározása (város, utca, házszám)
  • Az esemény rövid, lényegre törő pontos leírása, elmagyarázása (Milyen bűncselekmény, vagy veszélyhelyzet áll fenn? Vannak-e sérültek? Ha igen, milyen mértékű a sérülés?)

112_20170205154341

 

A szabálysértési törvény 2013. szeptember 1-je óta szankcionálja a telefonbetyárkodást is. Az operátor minden esetben látja a hívó fél telefonszámát, sőt, ha vezetékes telefonról érkezik a hívás, monitorján automatikusan megjelenik az előfizető neve és címe, telefonfülkéből indított hívásnál pedig a fülke lokációja. A hívás beérkezésekor a rendszer cellainformáción alapuló helymeghatározást végez, és behatárolja a hívó helyzetét. Így akár a bajba jutott hívó pozícióját akkor is be lehet mérni, ha nem képes elmondani, merre van.

A szabálysértés elkövetőjével szemben 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság, illetve közérdekű munka büntetés kiszabására kerülhet sor!

 

Forrás: police.hu