Rendkívüli ülést tart ma (2016.02.05) tizennégy órától a soproni képviselő-testület. Az első napirendi pontban módosítják a Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft-vel megkötött együttműködési szerződést.A második előterjesztésben kiállnak a kormány mellett, a bevándorlással kapcsolatos kormánydöntések mellett. A közgyűlés a határozatban arra is kéri a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg az illegális migrások esetleges további beáramlását és az EU által előterjesztett kötelező betelepítési kvótát is utasítsa el, ezekkel a döntésekkel is megvédve Magyarországot és a magyar embereket.
A mai előterjesztések IDE KATTINTVA (TURIZMUS) illetve IDE KATTINTVA (MIGRÁCIÓS KVÓTA) érhetőek el!
A mai rendkívüli közgyűlés második pontjával kapcsolatban Vörös Viktor (PM) SMJV önkormányzati képviselője juttatta el gondolatait szerkesztőségünknek, aminek mint független hírportálnak természetesen helyt adunk.
Sopron Város közgyűlése a mai napon várhatóan nagy többséggel elfogadja azt az előterjesztést, amivel csatlakozunk a kormányhoz hű, Fideszes többségű önkormányzatok tucatjaihoz.
Maga a téma persze gumicsont, amit rágatnak már hónapok óta a magyar médiával, az ellenzéki pártokkal, sőt az utca embereivel is az aláírásgyűjtő standok mögül, de az államigazgatás másik felének, a független önkormányzatok bevonásával most újabb szintet zuhan a magyar demokrácia állapota. (Én nem sokat éltem a pártállami rendszerben, de pont ilyennek tudom elképzelni.)
Nem volt elég, hóban, esőben álldogálniuk szegény Fideszes önkormányzati képviselőinknek a “Védjük meg az országot!” feliratú pultok előtt, de most még arra is kérik őket, hogy valami olyasmiről szavazzanak képviselőként, amire egészen biztosan nem hatalmazta fel őket egy soproni választópolgár sem, amikor mandátumot nyertek tőlük a város vezetésére. Kérte, illetve elvárja azonban tőlük kenyéradó gazdájuk, aki a szaftos koncok után, (pl.: trafik, föld, pályázati milliárdokból lehulló darabkák, stb.) dobott egy gumicsontot is a rágás és másokkal is megrágatás feladatával. Rágták, sőt a buzgóbbak még vicsorogtak is párat a kerítésen túlra, had lássa minden arra járó, hogy ezt a hazát nem akármilyen hazaőrző védi, de mindezt határozatba foglaltatni velük már embertelenebb, mint az a bizonyos lánc az ember legjobb barátján.
Ez bizony itt most a csizmanyalás ideje. Legyen az a lábbeli olyan fényes a mi jó vezérünk lábán, hogy Brüsszelben is lássák.
Mert semmi köze ennek már rég a menekültekhez, terrorveszélyhez, mindennapjaink biztonságához, vagy éppen a kultúránkhoz. Nem több ez, mint szimpla nyalás-feladat. És a jó pártkatona erre is képes. (Már amelyik pártban ez felvételi követelmény ugye.)
A mi Nemes Nemzetes Fodor Tamás Polgármester Urunk nehéz helyzetbe is került hirtelen, hiszen Sopronban hagyományosan nincs rendes közgyűlési meghirdetve januárra, február végéig meg még sem halaszthatja a dolgot. Még megorrolna rá a „na Gyember”. Úgy döntött rendkívüli közgyűlést kíván ez a rendkívüli alkalom, amikor bizonyíthatja töretlen hűségét, meg aztán azokra, az a felesleges baloldali ellenzék is ritkábban jár.
Szegény Árpád fia, Attila unokája Jobbik meg csak kulloghat utánuk. Most mégis kitől védhetnek Ők minket? A korrupciótól? Ugyan már! Ahhoz tök felesleges volt annyit menetelni egyenruhákban. Beállnak a csatasorba, aztán kezdődhet a küzdelem. Legyőzzük a muszlim migránst, a bamba balos bürokratát és persze Merkelt. Mer’(ő sem) kelt elég korán ahhoz, hogy az olvashatatlan kvótájából játsszon a büszke magyar ember. Ha meg kidobnak az Unióból, majd jól hátranyilazunk nekik. Így is örülhet a német, hogy Lehel kürtje nincs kéznél.
És ha valaki azt akarná, hogy megválasztott képviselőként vegyem ezt komolyan annak a következőket üzenem:
A Magyar Kormány embertelen hozzáállása a menekültkérdéshez az egész ország, sőt Európa és a világ szégyene! Ehhez asszisztálni bűn, amivel mindenki a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. Sem határozatban, sem aláíróíven, sem szalonbeszélgetésben ehhez a nevemet nem adom, még jelenlétemmel sem támogatom azt! Fiaim és unokáim előtt is egyenes gerinccel kívánok állni, bár azt is remél, hogy felrója majd nekem, amiért többet tenni ellene nem tudtam. Hetven évvel a Holokauszt után is az a kérdés merül fel sokakban, hogy miért meneteltek némán a halálba és miért nem szóltak, akik tehették volna. Ma már értem. A többség beállt a csatasorba, a többiek közönybe burkolóztak, a maradék meg jobban tenné, ha menekülne, amíg lehet. Sokan már meg is tették!
cyberpress.hu
