Megemlékező alkalomra került sor a sopronbánfalvi Hősi Emlékműnél, ahol városunk tisztségviselői, a Ágfalvi és Sopronbánfalvi Társult Evangélikus Egyházközség valamint a bánfalvi nemzetiségi kör koszorút helyezett el a németek kitelepítésének 70. évfordulója és Foltin Brunó egykori sopronbánfalvi evangélikus lelkész születésének 100. évfordulója alkalmából.
A főhajtást követően kétnyelvű ökumenikus istentisztelet kezdődött a sopronbánfalvi kolostorban, Dr. Fabiny Tamás Északi evangélikus egyházkerületi püspök szolgálatával.
1946. április 27-én megkezdődött Sopronban a kitelepítés gyakorlati végrehajtása. Az egész eljárásra jellemző volt a visszaélés, a szabálytalanság, a törvényi előírások lábbal tiprása, az önkényesség és az erőszak. A rendelet előírásait számos esetben nem tartották be, gyakran éppen a törvényesség őrei, a rendőrség képviselői folyamodtak önkényes, jogellenes és brutális eszközökhöz. Különösen a mentesítések, a leltározás és a vagyonbiztosítás terén fordultak elő komoly visszaélések. “Nem volt jogvédelem; a nyers erőszak uralkodott mindenben. […] A kormányrendelet értelmében az áttelepítési névjegyzékbe felvetteknek jogukban állott, hogy a lista közzétételétől számított öt napon belül felfolyamodással élhetnek, újabb elbírálást kérve ügyükben. De ezzel mit sem törődtek, már másnap vitték is őket. […] olyan eset is előfordult, hogy valótlan adatok alapján telepítettek ki egyeseket, ha volt valamiféle vagyonuk, mert ez sem volt ám az utolsó szempont az elbírálásnál. […] Csak a kommunista párt tagjaival és a gyári szakmunkásokkal tettek kivételt” – írta az események átélője, Hanzmann Károly.
(Hanzmann Károly: Helyzetrajz és adalékok a soproni ágostai hitvallású evangélikus egyházközség 1900-1950. évi történetéhez. I. rész. A korszak krónikája. Sopron, 2000. 209.)