2011-ben indult a Soproni Kalendárium, négy hónapon át azon dolgozunk, hogy, kezelhetőbb felületen lehessen elérni a digitalizált tartalmakat. Jelenleg több mint 500 bejegyzés érhető el, de ezek száma folyamatosan nő. Idén augusztusban Nagy Tamás készítette el a megújult felület technikai bravúrjait, majd sorra importáltuk a korábbi évek által, csupán a sivár webfelületre elszórt tartalmait.
A Soproni Kalendárium weblapon Sopron városa múltjából találsz érdekes történelmi, időjárásbeli és a város polgárinak mindennapjaihoz köthető érdekes eseményeket. Ezek az események a kezdetektől egészen az 1945-ös évig kalauzolnak a város és polgársága élet-történetében. Megtalálod, hogyan alakult az éves vásárok rendje az évszázadok folyamán. Miként befolyásolták ezeket az időnként fellépő pusztító járványok, melyek közül egy 13. századi pestisjárványban majdnem teljesen elnéptelenedett a város. Miként alakult a városban letelepedni szándékozó zsidók sorsa. Koronként hogyan támogatta vagy sanyargatta a város vezetése őket. Voltak boszorkányperek. Itt szállt meg Hunyadi Mátyás Bécs ostromakor. De mikor a török ostromolta Bécset a soproniakat beszállítási kötelezettség terhelte az oszmán táborba.
Dr. Koszorú Gábor – szerkesztő
Kedvkeltőnek pár érdekesebb bejegyzés:
“1828. június:
Miután a piac oldalán egy részházat megvettek, az Ikvahidat szélesítették, melléje járdát készítettek és a hidat, miután korábban nagyon fel volt emelve, és nehezen lehetett rajta közlekedni, oldalán kavicsolták, az úttesttel egy szintbe hozták.”
“1528. április 25.:
A városi tanács határozatot hozott, miszerint a város közönsége a jövőben szigorúan fog fellépni a varázslókkal szemben. Külön kimondták, hogy ilyen jellegű cselekmények sem pénzel, sem könyörgéssel meg nem válthatók. A bíróság azonban inkább rosszindulatú pletykálkodásként és gyanúsítgatásként kezeli az ilyen ügyeket, semmint komoly bűntettként.”
“1906. március 18., Oedenburger Zeitung:
Szabad-e a kávésnak utcán át fagylaltot eladni? Nagy Jenő itteni cukrász feljelentést adott be az iparhatóságnak Wiedemann kávés ellen, hogy utcán át,tehát nemcsak ülővendégeinek,fagylaltot árul. A városi rendőrkapitányság egy miniszteri utasításra hivatkozva a kávést 10 K pénzbüntetésre ítélte. Wiedemann fellebbezésére a tanács ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és Wiedemannt felmentette a terhére megállapított túllépés alól, azzal a megokolással,hogy egy későbbi miniszteri rendelet megengedi a kávésnak az utcán át való árusítást. Ez ellen a döntés ellen most Nagy úr a legilletékesebb országos hivatalhoz fordult határozatért.”
“1901. november:
A Soproni Épitő- és Földhitelbank bukása A pénzzel dolgozó intézetek szomorú története ismét szaporodott. A soproni építő- és földhitelbank gyalázatosan megbukott. Egy ember vitte dolgait, a kinek gazdálkodása aztán ezreket sújtott. Október közepén a soproni banknak nagyobb fizetéseket kellett volna teljesíteni, de pénze semmi sem volt. Schladerer Alfréd igazgatót hiába keresték. Felesége vallomása szerint okt. 17-ikén eltávozott, s nem lehetett megtalálni. Október 18-án aztán kitört a válság. Schladerer felesége egy levélben azt jelentett, hogy férje valószínűleg öngyilkos lett. Erre többen azonnal csődöt kértek az intézet ellen. Schladerer igazgató több mint tíz év óta hamisította a pénzintézet számadásait, tíz százalékos osztalékot juttatott, holott tizenöt év óta a bank deficzittel küzdött. Schladerer öngyilkos lett, miután sikkasztásaival tönkretette a bankot és a betevőknek is roppant károkat okozott. Négy millió koronáról van szó. A bank bukásához hozzájárult Lench Gyula halála, a ki rendkívül nagy hitelt vett igénybe. Ez a nagykereskedő czég sok más czéggel állt összeköttetésben. A soproni építő- és földhitelbank kiváló szerepet játszott úgy Sopron, mint az egész környék közgazdasági életében. Schladerer 20 évig állt az intézet élén. A hetvenes években került Hessen-Kasselból Magyarországba, hol mindjárt Sopronban telepedett meg. A bank elnökét, Russ J. B.-t, ki egész vagyonával érdekelve van az intézetnél, a szomorú hír hatása alatt szívszélhűdés érte.Az óriási összegek hovafordításáról nem tudnak bizonyosat.”
“1524. devember:
A soproni polgárok nehezményezték, hogy a vargák egy esztendővel korábban 9–10 krajcárt kértek egy-egy pár cipőért, most meg felemelték az árakat: közönséges férficipőpárját 14–15 krajcárért adják, nem téve különbséget a birkabőr és a marhabőr ára között. A polgármester ezért azt követeli a tanácstól, állapítsa meg minden egyes varga munka árát és hetenként ellenőrizze.Ekkor Sopronban 14, házzal és polgárjoggal bíró varga működött, még pedig 5 a belvárosban, 4 a külváros első fertályában és 5 a negyedik fertályban.”
“1680.
Ebben az évben 195-en haltak meg, ebből 124 volt evangélikus 71 katolikus vallású volt. Pestisben 22-en haltak meg. Ketten pálinkával itták halálra magukat. (Csányi 49.)”
“1827.
Ez évben a Városvezetőség felszereltette az utcai világítást. Mégpedig a Belvárosét, az egész Várkerületét és a fő útvonalat a Bécsi kaputól a Pócsi kapuig. Ehhez az ezekben az utcákban fekvő házaknak a lámpatestek beszerzéséért fizetniük kellett. A városi pénztár azonban egyszer s mindenkorra magára vállalja a világítást. A fennmaradó utcák a régi laternákkal lesznek megvilágítva.
Az adatbázis mától a sopkal.hu címen érhető el. S mivel, egy honlap sosem lesz egy késznek, egésznek mondható dolog, mi is a folyamatos fejlesztések hívei vagyunk. Jó böngészést, olvasást kívánunk!
cyberpress.hu – sopkal.hu – Koszorú Mihály