A nagy karácsonyi forgatagban a vásárlás sokszor egy küzdelem. Harc a parkolóhelyért, küzdelem a bevásárlókocsiért, aztán egy kis dodzsem a polcoknál az akciós termékekért, majd türelmes várakozás a pultoknál és végül a egy kis mobilnet használat a kasszánál amíg sorban állunk, hogy az idő is menjen. Végre fizetünk, nem is böngésszük sokszor a blokkot, irány az autó, sietünk haza. Aztán kipakolunk kényelmes otthonunkban és átböngésszük a számlát, hogy miért is fizettünk annyit, amennyit. Rendben van drága világban élünk, illetve közelítsük meg onnan, hogy nem az árakkal hanem a fizetésekkel van a baj és bizony az esetek többségében tényleg annyi az annyi, de most nem is ez a lényeg. Van az úgy,hogy olyasmit is veszünk, amit nem is vettünk! Hogy is van ez?
Akciós hálós mandarinra bukkantunk az egyik üzletben és mivel szeretjük, no meg ilyenkor dömping is van belőle hát lecsaptunk rá. Csak jóval később, már az üzletet elhagyva derült ki a valóság, hogy tulajdonképpen nem is vettünk mandarint, legalábbis a termék fémgyűrűvel rögzített címkéje szerint, hanem mi lecsópaprikát vettünk, mégpedig eredeti egyiptomit. Kicsit megijedtünk, hogy a mandarinnak álcázott lecsópaprika íze milyen lehet, hiszen láttunk már csodát, mint például a magyar narancs esete az alábbi videóban:
Részlet A TANÚ című filmből
Hozzáteszem, kóstolás után beigazolódott, hogy csak a címke rossz, ez tényleg mandarin, ráadásul édes és finom, kevés maggal. A blokkot is gyorsan böngésztük, hogy vajon milyen néven és áron vásároltuk a gyümölcsöt és bizony az sem okozott csalódást. Mandarint vettünk és bizony az akciós áron is kaptuk. Csak az a fránya címke rossz a terméken.
Azért azt megnézném, amikor Musztafa mondja Egyiptomban egy ünnepségen, hogy ez lecsópaprika! Kicsit más a színe, a formája, más az íze is, de ez bizony az! Mondjuk Pelikán elvtárs is megúszta ugye …
cyberpress.hu
