Egy 17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat és amelynek soproni szála is van. – olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.
A bibliográfialiag ismeretlen nyomtatványt 1681. december 9. után valószínűleg Bécsben adták ki. A dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné soproni koronázásáról tudósít, amelynek helyszíne a Fő téren találhat Kecske-templom (Nagyboldogasszony-templom) volt.
A közlemény megemlíti, hogy a rendekkel való újabb kiegyezés szimbolikus lezárásaként I. Lipót király harmadik feleségét 1681. december 9-én koronázták magyar királynévá, amely az akkor már közel fél éve tartó országgyűlés méltó lezárása volt. A témával eddigi ismereteink szerint két írás foglalkozott, amelyeknek a Habsburg-udvar titkára, Johannes Probst a szerzője, s mindegyik 1682-ben Bécsben íródott.
A Központi Antikvárium árverésén vásárolt nyomtatvány 13 pontba szedve ismerteti a Szent Korona bevonulásának menetét, majd 26-ban a királyné megkoronázásának ceremóniáját. A tartalmi hungarikum mind a magyar koronázás- és parlamentarizmuskutatás, mind a hazai historiográfia és könyvtörténet szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, jelentőségét ráadásul tovább növeli, hogy a 16-17. századi magyar koronázásokról viszonylag kevés egykorú vagy közel egykorú önálló kiadvány jelent meg – írja az OSZK közleménye.
