Sopron egy ékszerdoboz

Sopron, ahol már minden lakóhely elkelt, mert a város megtelt!

Élhetünk egy nagy rózsaszín szappanbuborékban és abban a tudatban, hogy minden nagyon szép és minden nagyon jó Sopronban, de ha őszinték akarunk lenni, akkor bizony vannak olyan szegmensei szeretett “ékszerdobozunknak” amelyek mindezeket cáfolják.

Sopron gyönyörű / cyberpress.hu archívum

 

Most tekintsünk el attól, hogy valóban korszakos fejlesztések valósulnak meg Sopronban – M85 gyorsforgalmi, Történelmi belváros program, Lővér- és Jereván program, stb. – amelyek valóban mérföldkövek a fejlesztések területén, azonban mindezeket beárnyékolja, hogy a belső migráció mára olyan méreteket öltött, hogy bizony lassan rá sem lehet ismerni a régen oly szeretett, határszéli kisvárosra, amit joggal nevezhettünk Magyarországon belül a “nyugalom szigetének”. A hivatalos adatok a lakosságszámát hozzávetőleg olyan 65 ezer főre teszik, de mint tudjuk, ez valóban csak a bejelentett lakcímmel rendelkezői létszámot mutatja, ennél sajnos jóval többen próbálják a boldogulásukat itt –  illetve egészen pontosan a szomszédos Ausztriában – megtalálni. Az itt élők létszámáról pontos adat nincs, így csak megbecsülni lehet, amit a közvélemény olyan 100 és 120 ezer közötti tesz, bár hangsúlyozzuk ezek nem pontos adatok inkább csak olyan becslések, amit vagy elfogadunk vagy nem.  Mindettől függetlenül az valós, hogy folyamatosan növekszik a lélekszám a leghűségesebb városban ami sok egyéb problémát felvet, amelynek talán a legérzékelhetőbb jelei az ingatlanárak és az albérletárainak jelentős növekedése, a városi közlekedés egyre több esetben való “lebénulása”, a közbiztonság jelenlétének érzékelhetőségi valós vagy vélt hiánya, vagy éppen azok az apró dolgok és “legendák”, amelyek a mindennapokban megjelennek a közösségi portálon is.

Nos nekünk, akik akik még ismertük a nyugodt és csendes régi Sopront, fáj a szívünk hogy az a szerelem ami olyan elbűvölővé tette ezt a várost és ahol szinte mindenki mindenkit  ismert, mára csak az emlékeinkben élhet tovább, azonban valljuk be, ez ellen városi szinten nem lehet mit tenni. Nincs az a rendelet vagy szabályozás ami korlátozhatná azt, hogy ideköltözzenek az ország bármely tájáról az emberek a jobb élet reményében. Igen, mondhatjuk nyugodtan hogy azért mert jobban szeretnének élni, hiszen azok akik feladják azt, hogy elhagyják a szülővárosukat vagy településüket – sok esetben  a családjukat is hátrahagyva – nem holmi kalandvágyból jönnek ebbe az irányba, hanem azért mert a megélhetésük van veszélyben, így sokszor egy lapra tesznek fel mindent. Az mellett, hogy Sopronban helyben is akad munka, azért nagy csáberő a szomszédos Ausztria, ahol messze több pénzt lehet keresni, mint mondjuk a leghűségesebb város olyan munkahelyén ami jól fizetőnek számít.

A probléma generátora valljuk be, hogy az országos megélhetési problémákban keresendő, ami a  munkahelyek kínálata és a bérek, fizetések tükrében van valahol. Több olyan kelet- illetve dél-magyarországi város és település van, ahol komoly problémát okoz elhelyezkedni, a fizetések pedig nem éppen eget rengetőek. No persze van arról hivatalos adat, hogy  hazánkban az átlagfizetés olyan 300 ezer forint körül van, – ami arra engedhetne következtetni, hogy a belső migrációt nem a jövedelmek nagysága indokolja –  de ugye ez egyrészt statisztikai adat, ami nagyjából olyasmi, mint ahogy Sopron 65000 lakosú, másrészt ennyit még Sopronban is csak elvétve lehet keresni egy-egy munkahelyen.

illusztráció / fotómontázs cyberpress.hu

Félreértés ne legyen, nem arról van szó ebben a véleménycikkben hogy minden rendben van  azzal hogy növekszik – mit növekszik, minden jegy elkelt Sopronban-  a város lakossága, inkább csak azt feszegeti, hogy sajnos el kell fogadni azt hogy ez a helyzet, hiszen egészen addig nincs mit tenni, amíg országosan nem stabilizálódik a helyzet munkahelyek és fizetések terén. Ez lenne az egyetlen megoldás arra,  ami megállíthatná a belső migrációt. Borzasztó ezt kimondani hogy megtelt a város, pedig bizony ez tény, ahogy az is hogy nem kalandvágyból költöznek ide az emberek, mint ahogy az is igaz, hogy sok soproni szintén nem azért ingázik Sopron és az osztrák munkahelye között.

Hogy mi lesz Sopronnal a jövőben? Erre a kérdésre pontos választ igazán nem lehet adni, hiszen vagy átlépi saját határait és alkalmazkodik a kialakult helyzethez és ebből megpróbál hosszútávon valahogy profitálni vagy pedig lesüllyed arra a szinte, ami a világ nagyvárosainak a veszélyesebb negyedeiben tapasztalható, azokon a helyeken ahol sötétedés után már csak Chuck Norris mer kilépni.

Zárógondolatként tényleg csak zárójelben, ha esetleg úgy alakulna és lezárulna Magyarország előtt Ausztria és nem lenne lehetőség kint dolgozni, akkor az vajon milyen hatással lenne a városra és mindennapi életünkre … Nos belegondolni is rossz, így reméljük ez még csak rémálmainkban sem történik meg, így tehát marad a mindennapi bosszankodás és az a tudat, hogy sajnos végleg elvesztettük azt a várost aminek emlékét büszke soproniként örökké megőrzünk szívünkben.

A régi Sopronnak tényleg vége? / fotó: cyberpress.hu

 

Hirdetés: