Sopron 1921: Magyarok maradtunk! (videó)

1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította. Magyarország Kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.

kép forrása: internet

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. decemberében Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy Ausztriához vagy hazánkhoz akar-e csatlakozni. A népszavazásnak azonban volt egy rendkívül fontos előzménye, amely nélkül ( valószínűleg ) ma Sopron egy színtiszta német város lenne az osztrák határ túloldalán, ez pedig a Lajtabánság.

Lajtabánság

A magyar katonai alakulatokat 1921. augusztus 26-án kivonták, de helyükre azonnal bevonultak Prónay Pál és Héjjas Iván szabadcsapatai. A benyomuló osztrák katonákat és csendőröket a felkelők megállították Pinkafőnél és Ágfalvánál, a harcokban az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A körülbelül háromezer különítményesnek tevőleges támogatást nyújtott Ostenburg Gyula, Sopron parancsnoka is.

A Rongyos Gárda hősies fegyveres ellenállásának köszönhetően létrejött miniállam alig egy hónapig létezett, szimbolikus értéke azonban felbecsülhetetlen. A Prónay Pál és Héjjas Iván „rongyos” katonái által életre hívott testvérállam a hadseregét szélnek eresztő Magyarország egyik sikertörténete volt. A Lajtabánság ugyan megszűnt 1921. november 5-én, ám a katonai akció hatására kikényszerített népszavazás eredményeképp Sopron és környéke megmaradt csonka hazánk határain belül.

Rongyosgárda / forrás internet

 

 

A Lajtabánság (németül Leitha-Banat – osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

A Lajtabánság központja Felsőőr ( ma Oberwart) lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay Pál lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak pénzre volt szüksége. Adószedésből nem sokat remélhettek, az önállónak kikiáltott terület kicsi volt, ráadásul a felkelők már ki is fosztották, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők nagy árat fizettek.

Sopron és környéke hovatartozásáról 1921. decemberében népszavazással döntöttek, és ennek következményeképpen  az új Lajtabánság ( mint önálló állam ) meg is szűnt.

Az idekapcsolódó történelmi eseményekhez tartozik, hogy az egykori lajtabánsági állam vezetője (Prónay Pál, akinek fontos szerepe volt az úgynevezett fehérterrorban és a soproni népszavazás kikényszerítésében is,  később szélsőjobboldali szervezeteket alakított. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.) 

 

A Lajtabánság területe látható a képen. forrás: internet

 

Magyarok maradtunk!

A népszavazáson a 89 százalékos részvétel mellett 65 százalék Magyarországra, míg 35 százalék Ausztriára szavazott, a környék nyolc falujában viszont ban a 7 900 jogosult 54 százaléka Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Ne feledjük, a a svábok kitelepítése előtt vagyunk.

Sopron döntése mögött sokszor hangzik el érvként a város magyar ajkú többsége, csakhogy ekkoriban Sopron lakosságának fele német anyanyelvűnek vallotta magát. Ugyanakkor a város lakosságának többsége Magyarországot tekintette hazájának, Ausztriával, az osztrák németséggel nem ápolt különösebben szoros kapcsolatot, kulturális értelemben abszolút Magyarország részét képezte a város és annak lakossága.

A szavazatokat a tiszti nevelőintézetben számlálták össze 1921. december 17-én és annak eredményét délután négy órakor hirdették ki. Johann Schober,  Ausztria kancellárja telefonos érdeklődésére az egyik olasz katonatiszt tájékoztatásul a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára. Harangzúgás közepette ünnepelt Sopron népe. Ezrek özönlötték el az utcákat, Az ablakokat kivilágították, s egy Nemzeti színű papiros zászlón a felírás: Magyarok maradtunk!

 

Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az Hűségkaput.

fotó: cyberpress.hu archívum / Leczovics Zsolt

Az egykori népszavazásról és annak eredményhirdetéséről valamint a visszacsatolásról az alábbi kisfilm maradt fent, amely szabadon elérhető:

 

Horthy rendszer ● Sopron visszacsatolása: 1922 – HD

● Mindenféle kulturálatlan, obszcén, vulgáris komment törlésre kerül! ● Iratkozz fel további videókért! ● SZABADON TERJESZTHETŐ! sopron visszacsatolása, horthy sopron, soproni népszavazás, a leghűségesebb város, archív 1922, trianon

 

 

 

cyberpress.hu

 

 

Cikkünkben felhasználtuk az alfahir.hu, a wikipedia.org a mult-kor.hu írásait illetve az interneten található kapcsolódó képeket illusztrációként!  ( A képek esetében konkrétan nem beazonosíthatóak a  források pontos meghatározása, így azokat internet forrásmegjelöléssel jeleztük! )

1 Trackback / Pingback

  1. Hűség Napja: Főhajtással és koszorúzással tisztelegtek a polgármesterek Sopronban | Cyberpress

Comments are closed.