Portfolio: Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság

A kialakult járványhelyzet gazdasági nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll Magyarország – számol be a portfolio.hu online újság. Az előttünk álló időszaknak az ad reményteljes okot, hogy  az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába. Ezzel párhuzamosan információ jelent meg arról is, milyen közlekedési és vidékfejlesztési célokra összpontosítja a kormány az uniós forrásokat.

Illusztráció / cyberpress.hu

A portál emlékeztet, a márciusban berobbant koronavírus-járvány feje tetejére állította a világot.

„Amilyen hirtelen és váratlanul állt le minden és mindenki, olyan elementáris erővel indultak el a vállalati beruházások a pandémia ellenére, amint megjelentek a kilábalást segítő, állami, illetve uniós társfinanszírozású eszközök.”

Mint írják, aki bízott saját magában, és abban, hogy az üzleti környezet helyrebillen, tehát túl tudott látni az „itt és most”-nál, az biztosan talált állami vagy uniós forrású ösztönzőt a hatékonyságnövelő beruházása mellé. A 2020-as esztendő fejlesztési lehetőségeit azonban így is bőségesen túlszárnyalja az idei év, hiszen 2021-ben valósággal pályázati cunami nyílik meg a vállalkozók előtt.

Essősy Zsombor cikke kifejti, a 2014-2020-as fejlesztési ciklus 12 ezer milliárd forintja Marshall-segéllyel ért fel, akkor ennek az összegnek a hozzávetőleg másfélszeresére már nehéz jelzőt találni. Egy biztos: az újkori Magyar Köztársaság három évtizedes történetében nem volt még olyan időszak a rendszerváltás óta, mint ami most kezdődik:

„a 2021-ben és 2022-ben indított beruházások hozadékára remélhetőleg aranykorként tekinthetünk majd vissza.”

A 2021-2027-es időszakban mintegy 18-20 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Ez az ország éves GDP-jének csaknem fele a szakportál beszámolója szerint, s várhatóan a támogatások 80%-a áramolhat közvetlenül a versenyszférába. Bizakodásra adhat okot növekedésben nyitott vállalatok számára az is, hogy ezen a pályázati pénzek nagy részét a hétéves ciklus első időszakában már a gazdaságba injekciózzák.

Elsőként a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Programban jelenik meg, ami beruházásokban, kutatás-fejlesztésben, innovációban, képzésekben segíti pályázat útján a cégeket.

De nem csak a versenyszféra ágazatai előtt nyitottak a fejlesztésre szánt pénzcsapok, a magyar kormány már konkrét elképzelésekkel rendelkezik.

A portál egy másik cikkében szemlézett kiszivárgott információk 2052 milliárd forintnyi célt nevesítenek. Hatalmas összegről van szó, s ez még csak nem is a teljes keretösszeg. A felzárkóztatási támogatás teljes hétéves kerete 10500 milliárd forintot tesz ki. A lap emlékeztet arra is, hogy ezt a forrástömeget tovább növeli a helyreállítási alap támogatás és hitel főösszege, valamint egyéb uniós program forrása.

Az ismertetett felzárkóztatási keretösszeget az alábbi Operatív Program keretében tervezik megvalósítani:

  • Vállalkozásfejlesztés és Innovációs Operatív Program (VIOP)
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP)
  • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) (korábbi TOP)
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIOP)
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
  • Digitális Megújulás Operatív Program (DMOP)

A MIOP bő ezer milliárdos keretösszeggel a fővárosi közlekedés fejlesztésére, vidéken ugyanilyen négy nagy beruházásra adnak támogatást. Vasútfejlesztés esetén hat pályázatot támogatnak, s további tíz pályázat lesz megnyitva közlekedésbiztonság növelő, országhatárig nyúló gyorsforgalmi beruházásra, EUROVELO kerékpárút-hálózat vagy e-töltő állomások kiépítésére. Megyeközpontok, jelentős városok és regionális központok elkerülő utak megépítését és Zöld Busz program megvalósítását kezdeményezhetik.

A VMOP szintén mintegy ezer milliárd keretösszeggel számol. Ipari parkok, a alacsonyabb rendű utak fejlesztésére adnak forrást. Lesz „Élhető települések” program, melynek keretében az adott település infrastruktúráját fejleszthetik. A „Szociális célú városrehabilitáció” bérlakások építésére, lakásfelújításra kínál támogatást, de az önkormányzatok pályázhatnak versenyképességnövelő, klímabarát beruházásokra, épületenergetikai- és humánfejlesztésre. A 19 megyei önkormányzat foglalkoztatást elősegítő programokra kaphat támogatást.