Örökségvédelmi kritikák a Fertő tavi beruházással szemben

A világörökségi magterületen tervezett állami, közpénzből finanszírozott idegenforgalmi beruházással kapcsolatban korábban számos természetvédelmi kockázat merült fel. A szerdai napon megjelent legfrissebb Híradójában most az ICOMOS Magyar Bizottsága jelentős örökségvédelmi kritikákat fogalmazott meg. – közölte sajtóközleményében a Fertő tó Barátai Egyesület. 

Major Gyula –  a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke – szerint szükség van fejlesztésre és beruházásra, de nem így és nem ilyen léptékben. / fotó: Leczovics Zsolt – cyberpress.hu archívum

A Fertő tó Barátai Egyesület 2019 szeptembere óta többször is jelezte mind az UNESCO, mind az ICOMOS nemzetközi és nemzeti titkárságai felé félelmét, hogy a 60 hektáron tervezett állami beruházás az Alaptörvényünk P cikkelyével szembe menve, nem csak természeti, hanem épített örökségünket is veszélyezteti.

Az ICOMOS nemzetközi bizottsága 2021 februárjában végül vizsgálatot is indított, emiatt is fontos a magyar bizottság jelenlegi állásfoglalása. Az örökségvédelemmel foglalkozó szakmai szervezet az alábbi kritikákat fogalmazta meg dokumentumában:

• A beruházással kapcsolatban erősen megkérdőjelezhetők azok a projekt elemek, amelyek forgalmat vonzanak, de a tóparttól távolabb is elhelyezhetők, mint például a tervezett sportközpont.
• A kemping területén tervezett pihenőházak (motel) megépítése a helyszín túlzott beépítettségét eredményezi.
• A Fertő tó partján nem lehet cél egy bárhol felépíthető 4-csillagos épület építése, hanem csak egy környezetéhez illeszkedő léptékű, helyi értékeket hangsúlyozó egyedi karakterű létesítmény lehet indokolt.

A Fertő tó Barátai Egyesület üdvözli az ICOMOS állásfoglalásának kritikus elemeit, amelyek tükrözik a világörökségi terület kezelési tervében szereplő építészeti irányelvet. A civil szervezet kiemeli azt is, hogy a dokumentum alátámasztja az általuk képviselt álláspontot: a meglévő strand fejlesztése szükséges, de a léptékkel és az egyes projekt elemekkel komoly gondok vannak.

Cölöpházak – fotó: cyberpress.hu archívum

Véleményük szerint a Sopron város önkormányzata által elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplő fejlesztéshez kellene visszatérni. Ebben a jelenlegi 30 milliárd forintos közpénzégetés helyett, egy emberi léptékű 1,7 milliárdos fejlesztési javaslat található.

Végül a civil szervezet aláhúzza azt is, hogy a beruházással kapcsolatban az állam képviseletét ellátó nonprofit Zrt igazgatójának, Sopron város polgármesterének és a terveket készítő vezető tervezőnek a korábbi írásos kijelentéseivel ellentétben, az ICOMOS állásfoglalásából kiolvasható a társadalmi egyeztetés elégtelensége. A beruházással kapcsolatban korábban az örökségvédelmi szervezet véleményét nem kérték ki, így fordulhatott elő, hogy a magyar szakértők sajnálatos módon nem a tervezési programot, hanem a már kész kiviteli terveket véleményezhették.

Cölöpház – fotó: cyberpress.hu archívum

A világörökségi vonatkozásokon túl fontos megjegyezni, hogy a tervezett turisztikai fejlesztés környezetvédelmi engedélyét, az uniós jog megsértése szempontjából, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága jelenleg is vizsgálja. A vizsgálat során feltett kérdésekre kielégítő válaszokat a felelős magyar hatóság még nem tudott adni. – zárul a közlemény.