Nemzeti lobogóval kell díszíteni a multiknál a sertéshúsokat!

Budapest, 2020. január 14. Hentespult egy budapesti szupermarketben 2019. január 14-én. Január 15-tõl nemzeti zászlóval is kötelezõ feltüntetni a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek húspultjaiban kapható, nem elõrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. MTI/Máthé Zoltán

2020. január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. A rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni a vásárlók számára.  Az ennél kisebb üzletekben a hús származását csak betűvel kell jelölni, azonban a rendelkezés a betűk méretéről is szól.

fotó: MTI/Máthé Zoltán

A rendelet kitér arra is, hogy a  születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy ki kell-e tenni a magyar zászlót, így tehát abban az esetben, ha ez a három megegyezik és az Magyarország, akkor származási helyként hazánkat kell megjelölni, mégpedig az említett nemzeti trikolórral.  Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni! A magyar rendelet vagy ha úgy tetszik szabályozás  egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték még a 2019-es esztendő elején.  A kezdeményezés indoklásában az is szerepelt, hogy a jelölések célja az, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról.

Az előrecsomagolt termék vásárlása esetén a fogyasztó az említett származási helyről szóló információról egyébként  már régóta tájékozódhat, hiszen azokon már jó ideje kötelező ezt feltüntetni,  azonban a  tőkehús pultnál eddig akár bizonytalan is lehetett ha éppen arról akart meggyőződni, hogy valóban friss, hazai előállítású sertéshúst készül-e megvásárolni.

A bevezetett rendelet hasznosságát az-az indoklás is alátámasztja, hogy a felmérések szerint  egyre jobban erősödik a fogyasztói tudatosság, és egyre többen odafigyelnek az adott termék ökológiai lábnyomára, amely a belföldi termelés esetén kisebb, hiszen az import esetén a szállítás okozta környezetterheléssel is számolni kell.

Fontos tudni azonban azt is, hogy a rendelet jelenleg csak sertéshúsra vonatkozik, ám hozzátették, hogy  pozitív tapasztalatok esetén a jogszabályalkotó elgondolkodhat majd a paletta kiszélesítésén.

 

 

nyitókép: MTI / Máthé Zoltán