©mosolycédulákUnlimited web hosting indiagenerációja már tesztüzemmódban!Vps comparemiattVps planshogyWindows vps hosting plans

    Sopron és egy kis plusz...

Gondoltad volna? Ötvenöt éves a soproni kispályás labdarúgás!

A labdarúgás mindenhol népszerű sportág és ez alól Sopron sem kivétel, amit az is igazol, hogy immár 55 éve potyognak a gólok a város kispályás labdarúgásában, amelynek jelentősebb állomásait Károlyfalvi József segítségével idéztük fel.

fotó: Leczovics Zsolt

Sopron első szervezett 5+1-es csapatfelállású bajnokságát 1962-ben (akkor még tavasz-őszi rendszerben) tartották kilenc csapat részvételével, amelynek az egykori MEDOSZ tulajdonában álló salakos pálya adott otthont, ami helyileg a mai a Washington park melletti területen volt található.

A szervezett kispályás labdarúgás soproni meghonosításában Czupy Jenő, Király Ferenc és Bodnár Alajos játszotta a főszerepet, hiszen ők voltak azok, akik megalapították az első soproni bajnoki rendszert, amelyben a jelentősebb helyi vállalatok csapatai mellett a Soproni Egyetem hallgatói csapata is részt vett, amit végül az Elektromos csapata nyert. Érdekes adalék az is, hogy akkoriban az MLSZ nem igazán támogatta ennek az 5+1-es játéknak a térnyerését és anno még az akkreditált játékvezetőknek nem engedték hogy közreműködjenek a mérkőzéseken, amely döntést aztán a népszerűséget tapasztalva később megváltoztattak.

1963 volt az a dátum, amely mondhatni megalapozta azt, hogy érdemes komolyan venni ezt a sportágat helyben is, hiszen megépült a két villanyfényes pálya a Soproni Hőerőmű területén és bár ebben az évben nem volt bajnokság, mégis mindenki izgatottan várta az ’64-es startot, amelyben már 12 csapat indult és a Zárgyár alakulatának a diadalát hozta. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy rá egy esztendőre 1965-ben vett részt először a Bútoripar csapata is, akik egyedüliként a mai napig is ( igaz később MOZAIK II. névre váltva ) részt vesznek évről-évre a bajnokságban, így ők azok akik a legnagyobb múlttal rendelkező aktív kispályás csapat a leghűségesebb városban.

Teltek-múltak az évek, a kispályás foci pedig egyre népszerűbbé vált, olyannyira hogy 1975-ben már egy első és két másodosztályba sorolással szervezték meg a bajnokságot, összesen 43 csapat részvételével. 1976 ismét egy jelentős állomás, hiszen elkészültek az új Erőmű pályák is, melyeknek a helye még manapság is látható a vasúti sínek és a Somfalvi út közötti területen és amelyek aztán hosszú-hosszú évekig adtak otthont az izgalmas összecsapásoknak. Ekkor a bajnokság lebonyolítását Czupy Jenőtől Szántó Ede vette át, aki aztán három évig volt a soproni kispályás foci főszervezője.

1979-ben Károlyfalvi József csatlakozott a szervezési és lebonyolítási feladatokhoz, aki aztán 36 évig volt állandó szereplője a kispályás életnek és akihez bármilyen kérdéssel, újítással kapcsolatban fordulhattak a csapatok és aki megannyi statisztikát is őriz a soproni amatőr fociról.

fotó: Leczovics Zsolt

Érdekesség, hogy a nyolcvanas évek elején már annyira népszerű lett a kispályás foci, hogy be kellett vonni az Erőmű pályák mellé az egykori AFIT salakos pályáját is, ahol ugyan csak 4+1 fős létszámmal játszhattak a csapatok a pálya méretei miatt, de ez cseppet sem zavarta a résztvevőket.

Persze voltak egyéb helyszínek is, amelyek helyet adtak a bajnoki küzdelmeknek, hiszen volt egy pálya a Papréten a platánok alatt is, de a Soproni Vasas sportlétesítménye is biztosította a zavartalan lebonyolítást időnként a két salakos pályájával.

1987-ben már három osztályban folytak a küzdelmek, illetve ekkor került megszervezésre első alkalommal a Senior bajnokság is, amelynek küzdelmeiben 8 csapat vett részt (kizárólag 35 év felettiek részvételével), ami a Pedagógus csapatának a végső diadalát hozta. Az 1988-as év hozott egy újabb jelentős változást is, hiszen ekkor tért át a bajnokság az őszi-tavaszi szezon lebonyolítási rendszerre, amely a mai napig is ebben a formában zajlik.

fotó: Leczovics Zsolt

Az 1993/94-es bajnoki kiírás ismét üde színfolt a városi focitörténelemben, hiszen ekkor készültek el a Tóparti pályák, így a két Erőmű pálya mellett ez a két pálya már az állandóságot biztosította az egyre bővülő csapatlétszámnak, amely aztán később, az erőmű pályák helyett a 2000-es évek elején a kurucdombi pályákkal lett teljes.

Manapság a fejlesztéseknek köszönhetően a salakos pályák mellett a műfüves borítású pályák is elérhetőek lettek, amelyek a mai kornak megfelelően biztosítják a foci szerelemeseinek a másfajta játéktechnikát is igénylő helyet és amelyek szépen beépültek a lebonyolítási rendszerbe.

Érdekesség, hogy 1962 óta összesen 3297 csapat szerepelt a soproni kispályás bajnokságban, amelynek tükrében meglepő adat, hogy mindössze 25 első osztályú bajnokot tudott csak avatni a város, a címvédéseknek és a visszatérő bajnokoknak köszönhetően. A legtöbb bajnoki címet a Hubertus(z) csapata ünnepelhette, akik kilenc alkalommal emelhették a magasba az első osztályú trófeát, de érdemes megemlíteni azokat a csapatokat is, akik szintén többször ünnepelhettek. Öt bajnoki címmel büszkélkedik a Pamutipar I. és a Posta I. csapata, négy alkalommal a Tűgyár csapata, háromszoros bajnok a III. Félidő Borozó, a Nyerges Vendégfogadó és a Sportuszoda alakulata, amelyek közül azonban már több csapat befejezte a részvételt, így már sajnos alig akad olyan, aki a fentiek közül még bővítheti a bajnoki címeit.

fotó: Leczovics Zsolt

Több alkalommal képviselte városunkat a helyi aktuális bajnokcsapat Pécs városában a Dunántúli Városok Bajnokok Tornáján is, amelyre mindig az aktuális elsőosztályú bajnokok kaptak meghívást, ahol az előkelő negyedik helyezést hozta el a Hubertus(z) illetve a Nyerges Vendégfogadó csapata is, öregbítve ezzel a városunk hírnevét.

Persze a számtalan helyi  kispályaspecialista és labdazsonglőr mellett több NB 1-ben megfordult játékost is láthattunk illetve láthatunk ma is a pályákon, akik közül a teljesség igénye nélkül az érdekesség kedvéért pár nevet megemlítenénk. A soproni salakon különböző csapatokban játszott például Bausz Róbert, Borsos István, Bogáti Attila, Csiszár Ákos, Deák Gábor, Gombás Károly, Tiber Krisztián, Pintér Attila, Halász Ernő és Kállai László is, de persze még lehetne sorolni a neveket, hiszen elég terjedelmes a lista, azonban ez is azt mutatja, hogy ez a fajta tömegsport az egykori profi játékosokat is szívesen látta a múltban és persze a jelenben is.

Persze a hosszú évek alatt a hölgyek sem tétlenkedtek, hiszen például 1981-ben bajnoki rendszerben vettek részt ők is, majd 1983-tól közel egy évtizedig a város adott otthont a Scarbantia kupának is, amelynek sikere és népszerűsége országos szinten is elismert volt. A kispályás foci iránt érdeklődő hölgyek aztán a férfi csapatokban kaptak helyet, amelyek közül ma is van olyan csapat, amelynek van női tagja és hétről-hétre bizonyítja a pályán, hogy bizony ők is jelentős erőt képviselnek ebben a játékban.

A soproni kispályás focihoz kapcsolódó fontos momentum az is, hogy a bajnoki rendszeren kívül megrendezésre kerül a téli szezonban a teremfoci is, amelynek hosszú évekig a Sportcentrum ( mai nevén NOVOMATIC ARÉNA ) adott otthont, de amelynek első hírmondója az 1980-ban megrendezett Farsang Kupa volt, ahol Károlyfalvi József szervezési munkáját Zámbó Mátyás segítette hosszú évekig. A téli kupának 1995-ig a Soproni Egyetem Sportcsarnoka adott otthont, majd onnan költözött a Sportcentrumba, amely lebonyolítása mára az iskolák tornatermébe került át.

fotó: Leczovics Zsolt

A helyi fociélethez tartozik az egyik legnagyobb szabású nyári kispályás torna is, amely hosszú évekig az ÁSZOK KUPA nevet viselte, köszönhetően az egykori sörgyár vezetőinek, akik felvállalták ennek a rendezvénynek a támogatását. Az első ilyen kupát komoly szervezések előzték meg, amely szintén Károlyfalvi Józsefhez és aktív segítőihez köthető. Ha ennek az időpontját keressük akkor az első ilyen nagyszabású torna 1988 augusztus 13-14.-e volt, amely 102 csapat részvétele mellett a városi stadion pályáján került megrendezésre.

A  legnagyobb csapatlétszám, amely részt vett ezen a nyári megmérettetésen az 172 csapat volt, de akkor már az Anger réti pályákon folytak a meccsek és bizony így szükség volt a város salakos kispályáinak a bevetésére is. Érdekesség, hogy igazán nemzetközivé is vált ez a nyári torna, hiszen az évek alatt részt vett a hazai csapatok mellett görög, olasz, román, szlovák és osztrák csapat is. A közel 30 év alatt az augusztusi tornán 893 soproni csapat vett részt, amelyek közül kiemelkedik az, hogy a PAPRÉT illetve a MOBIL csapata minden alkalommal, a MOZAIK II. csapata pedig huszonnyolcszor nevezett, akik így a legaktívabb résztvevő csapatoknak számítanak.  A nem soproni csapatok közül ezt még a TPS CSIGA BUDAPEST csapata mondhatja el magáról, akik 25 alkalommal látogattak el a leghűségesebb város nyári megmérettetésére.

A fentieken kívül természetesen számtalan egyéb információt, adatot és érdekességet is rejt a soproni kispályás történelem, ez az írás csupán  egy apró szeletet igyekezett felidézni annak a sportágnak a helyi történelméből, amelynek népszerűsége így ötvenötödik évét betöltve is töretlen. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy talán ez a több mint félévszázados múlt megérdemelne egy képekkel illusztrált könyvet is, hiszen minden bizonnyal sokan nagy örömmel lapozgatnák a város sportéletéhez szorosan kapcsolódó kispályás történelmet, azonban kérdés, hogy ki az aki felvállalná ennek a nem mindennapi történetnek a keretbe foglalását, de bízunk abban, hogy talán egyszer ennek is eljön az ideje.

 

 

 

Megjegyzés: 

A szerző köszönetét fejezi ki Károlyfalvi Józsefnek, aki ugyan már visszavonult a soproni kispályás labdarúgás szervezési feladataitól, de örömmel segített abban, hogy ez a cikk elkészülhessen.

Köszönet a segítségért Józsi bácsi és Boldog Születésnapot kívánunk neked is! 

Baráti üdvözlettel: Lecsó

 

 

Hirdetés: