Az Országgyűlés napi határozathozatalait az alaptörvény kilencedik módosításával zárta. Dióhéjban mutatjuk az új országoslista-állításra vonatkozó szabályokat, az alaptörvény módosítását, a közpénz új fogalmát és a különleges jogrend eseteit.
Változnak az országoslista-állítás szabályai
A parlament változtatott az országgyűlési választási listaállítás szabályain. A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház.
Ennek alapján az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához már a következő parlamenti választáson.
A jogszabály rendelkezik az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről és arról is, hogy kampánytevékenység esetén hogyan kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat.
Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot. Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, végül a zárószavazás előtt kivették az indítványból 10 Pest megyei egyéni országgyűlési választókerület területének átszabását.
Elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását
Az alaptörvényben rögzítette kedden az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.
A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.
Az alkotmányban ezentúl szerepel: az anya nő, az apa férfi.
Védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.
Közpénz fogalma
A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése – áll az elfogadott módosításban, amely sarkalatos törvényhez kötötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályait.
Hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet
A különleges jogrendnek – hat helyett – három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép.
via MTI / cyberpress.hu
