Belátható időn belül készpénzmentes lehet a magyar gazdaság a cégvezetők szerint

Jelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon, az Intrum által megkérdezett cégvezetők szerint elérhető közelségbe került a készpénzmentes gazdaság is. Az MNB adatai némileg árnyalják azonban ezt a képet, és a recesszió is rombolja a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, ami kevésbé kedvez a digitális gazdaságnak.

Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénz-központúak, korábban számos kutatás rámutatott, hogy jobban szeretünk készpénzzel fizetni, mint elektronikusan, és sokan a megtakarításukat is szívesebben tartják fizikai fizetőeszközben. Az Intrum kintlévőségkezelő cég tavaly év eleji kutatásából is kiderült, hogy a magyarok több mint fele napi szinten fizet készpénzzel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint az európai átlag. Bankkártyával ezzel szemben csak minden ötödik magyar fizetett napi szinten, a hitelkártya pedig ennél is kevésbé volt népszerű a kutatás készítésekor.

A koronavírus-járvány azonban ebben is jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt számos üzlet, ahol korábban még bankkártya-terminál sem volt, lehetővé tette a paypass-fizetést, miközben nőtt az érintésmentes (PIN-kód beírása nélkül is véglegesíthető) kártyás fizetés összeghatára, így sok helyen akár egy nagybevásárlás is elintézhető érintésmentes fizetéssel (jövőre pedig már mindenhol kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani, ahol online kassza üzemel). A tavaszi lezárások és a karantén miatt pedig sokan megismerkedtek a webshopokkal és az online fizetéssel.

Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felméréséből (Európai Fizetési Jelentés – EPR) kiderült, hogy a magyar cégek jelentős része úgy véli, hazánkban is reális lehetőség a gazdaság készpénzmentessé válása: a hazai cégvezetők 34 százaléka szerint négy, 38 százalék szerint már kettő éven belül készpénzmentes lehet Magyarország. Ez az arány magasabb, mint az európai átlag, a vizsgált országokban 28, illetve 29 százalék számít teljes digitalizációra kettő, illetve négy éven belül. A magyar adatokból látszik a járvány és a távolságtartás hatása: az előző évhez képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint belátható időn belül teljesen digitálissá válhat a magyar gazdaság.

 

Nyitókép illusztráció!